Mutschenbacher Emil dr., felsőházi tag nyilatkozata

A magyar mezőgazdaság fokozott reménységgel és bizakodással tekint az uj esztendő várható fejleményei elé.
Hitet és reménységet ad erre az a körülmény, hogy a letünt 1936. év második felében már tényleges javulás jelei mutatkoztak a mezőgazdasági termelés és értékesités terén.

Ugy látjuk ezekből a jelekből, hogy a hét esztendőn át tartott válság enyhülőben van. Igaz ugyan, hogy az 1936. év terméseredményei végeredményben nem voltak olyan jók és kielégitők, ahogyan az év első felében reméltük és vártuk, mert a májusi abnormis időjárás igen sokat rontott a terméseredményeken.

Az előző esztendők eredményeihez viszonyítva, azonban az 1936-37. termésesztendő ugy minőség, mint mennyiség szempontjából örvendetes javulást mutat, ami elsősorban a gabonaárak emelkedésében mutatkozik. Jól jár különösen az a kevés számu gazda, aki buzatermését teljes egészében nem volt kénytelen a termését elején eladni, hanem valamennyit félre is tehetett, mert az eleinte 14-15 pengős buzaárak a vidéki paritásban is immár a 20 pengő körül járnak. A buzaár általános javulása a legjobb kifejezője a mezőgazdasági termelés prosperitásának.

Sajnos, a májusi kedvezőtlen időjárás okozta terméscsökkenés különbözete hiányzik az idei végleges eredményekből és ha ez most megvolna, a mezőgazdasági javulás sok millió pengővel jelentene többet a gazdák számára.

A gabonaárak általános javulása nemcsak a mi belső termésünk javulásával magyarázható, hanem a világpiaci áremelkedés visszahatásának is tekinthető. A világpiacon a gabonafölöslegek nagyrésze eltünt, másrészt pedig különösen a hadiszerek gyártása körül mutatkozó fokozottabb munkásfoglalkoztatás következtében a kenyérfogyasztás emelkedett, a szükséglet mindenütt fokozódott. Ha tehát a fogyasztás megmarad legalább is a mostani javuló arányban, még a normálisnál is valamivel jobb termés esetén is az idén a gazdáknak aligha kell az árak romlásától tartaniok a gabonapiacon.

Az elmult esztendő a takarmánynövények szempontjából is kedvezőbb volt az előző éveknél.
A tengeri, burgonya, takarmányrépa, cukorrépa és a többi termés eredménye lehetővé tették az állattartó gazdák gondjainak enyhülését. Igaz ugyan, hogy az ősz kedvezőtlen volt és itt veszteségek érték a gazdákat. A kedvezőtlen időjárás lerontotta a várt eredmények egyrészét. Végeredményben azonban panaszra nincs ok, mert az állattartás rentabilitása egyrészről a jobb takarmánytermés, másrészt pedig a javuló árak folytán határozott mértékben erősödött.

Csupán az ellen lehet és van panasza az állattartó gazdaközönségnek, hogy az abraktakarmány ára tulságosan drága, amiért az állattartó gazda pénzt kénytelen kiadni. Ezért felhivtuk a kormány figyelmét arra, hogy ezen a téren kivánatos volna az árakat megvizsgálni és szükség esetén mérséklően közrehatni. Ugyancsak ezzel kapcsolatosan kértük a kormánytól, hogy az árak vizsgálását terjesztesse ki a növényvédelmi szerekre is.

Az állatértékesités terén az elmult év utolsó felében az árak kedvezően alakultak.
Az ősz folyamán a külföldi államok devalvációjával kapcsolatosan voltak ugyan nehézségek az állatexport körül, azonban időközben ezek a differenciák legnagyobb részt teljesen kiegyenlítést nyertek. Olaszország, Ausztria, Németország jelenleg olyan árakat fizetnek a magyar vágóállatért, melyek mellett az állattartás már inkább megtalálja a számitását, mint a további években. Ezen a téren is kivánatos volna a stabilizálódás, hogy a gazda biztosabban tudjon számolni és kevesebb aggodalommal végezhesse munkáját.

Az uj év küszöbén a mezőgazdák joggal és méltán remélik és várják, hogy ennyi sok esztendő ujból az ő munkájuk is meghozza a termelés prosperitását. Egyrészt tehát a saját terményeik és állataik jobb áron való értékesitését, másik oldalon a termelési költségeik csökkenését szeretnék a gazdák elérni. Igy a termeléshez szükséges ipari cikkek árának megvizsgálásán kívül kérjük a kormányt, hogy tegye lehetővé a mezőgazdasági termelést nagyon sok esetben és sok vonatkozásban igazságtalanul sujtó adók arányositását.

Szintén kérjük a kormánytól a vasuti és hajózási tarifa, a különféle hatósági illetékek, vásárdijak megfelelő arányu mérséklését. Élő példát szolgáltat erre vonatkozólag a mult évben keresztülvitt vasuti tarifamérséklés eredménye, amely azt mutatja, hogy kisebb viteldij mellett nagyobb forgalmat, végeredményben több bevételt érhetnek el az államvasutak.

Itt van végül, mint szintén elsőrendünek tartott kivánságunk az ujesztendőre, a hitelkérdés rendezése. Szükséges, hogy a gazdaadósságok rendezése a lehető legrövidebb időn belül teljes befejezést nyerjen, hogy ennek nyomában megindulhasson az uj hitelélet a mezőgazdasági termelés fokozására és megkönnyitésére. A gazda hitel nélkül nem dolgozhat, mert a termelés nagy befektetést igényel és a hitelkamat kérdését ugy kell rendezni, hogy az mindenképpen kifejezésre jusson a termelés eredményében.