Budapest, december 18.
Vasárnap délelőtt a budai Simplon-moziban tartotta beszámolóját Csilléry András és Toperczer Ákosné, Toperczerné azután Ernszt elmondotta, hogy amikor Wolff Károly meghalt, hosszú tanácskozás után arra az elhatározásra jutottak, hogy örökét jobbkezének, Csilléry Andrásnak kell átvennie. Azért támogatjuk, mert legbecsületesebb ember – mondotta.

- Igen, de mi van a királykérdéssel? – kiáltottak közbe többen.

- A politika harcaiban – folytatta Ernszt – nem lehet elkerülni, hogy az ember néha olyan szót ne mondjon ki, amit félremagyaráznak. A választójogi törvényjavaslatot – mondta végül – nem mi szerkesztettük, hanem Darányi és a felelősség is az övé!

Csilléry kijelentette, hogy nehéz dolog ma színt vallani, mert a helyzet nagyon bonyolult. Nem szabad az emberek mást gondolni, mint amit akar, és mást cselekedni, mint amit a szívében érez. Ezután arról beszélt, hogy a Keresztény Községi Párt sorai nagyon megritkultak, mert a zsidók megvették a Judásokat. Valaki közbekiáltotta, hogy „bajok voltak az eredmények körül.” Csilléry kijelentette, hogy a külpolitikában is világnézeti szempontok irányítják.

- Minden kételyt el akarok oszlatni: - mondotta ezután – a szentistváni hagyományokon nyugvó magyar királyság eszméinek alapján állok, nem vagyok hajlandó azonban eltűrni, hogy egyesek a nemzet lelki egységét katasztrofálisan megdöntsék és a királykérdés időszerűvé tételével a nemzet létfontosságú érdekeit elhanyagolják.

- Még mindig nem tudjuk, hogy legitimista-e! – kiáltottak közbe. Csilléry azonban ekkor már a kelenföldi pályaudvarról beszélt.