B. Radó Lili, Urr Ida és Debreczeny Lili új verseskönyvei

Három asszonyköltőről való beszámoló elé természetszerűleg kínálkozik Gellért Oszkár vesének címe: "Asszonyok, mit visztek magatokkal?" Az asszonyiság, mint versteremtő és formaalkotó elem szépen mutatkozik meg a három, véletlenül egymásmellé került és értékben is különböző verseskönyvben. A három közül kettő tudatosan és sorsotvállalalóan asszonyköltő, de mindhárman felelnek valamit az idézett kérdésre. Az asszonyiság vállalásának, a sajátos lázadás felmutatásának, az önkifejezésnek és a költői kifejezésnek mértéke és sikere természetesen egyénenként különböző.

B. Radó Lili költészete lázadásnélküli önkifejezés, formakeresésében is a legkisebb ellenállás irányában halad. Úgy érzem, éltem című új kötetének a tudatosan asszonyi magatartás és elégikus hangjának lágy tónusa ad egységet.

Szerény és megbízható költő, finom képeit és nyelvének tisztaságát azonban néha megzavarja a vers menetének tétovasága. A lélekállapot ábrázolásában sokszor szinte megdöbbentően hiteles. Jó megfigyelő és sajátosan asszonyi megfigyelései akárhányszor nyers pontosságukkal sem zavarják a verset. Formakészségét és egyszerű költőiségét szépen jellemzi a következő néhány sor:

Én meg űlök cellámban egyedül,
s mint szerzetes, vagy halványarcu nővér
egyre iniciálét rajzolok.
Égő pirossal J betűt, ez Jézus,
békült kékkel M-et, az Mária,
arany, bíbor, ezüstös Ú-t az Úrnak.

Könyvének legsikerültebb darabjai a Nyárutó, a Gyermek a röntgenszobában és a Magányos asszony címűek.

Urr Ida: Nincs kenyér című könyvében apró, impresszionista versvázlatok váltakoznak a költői naturalizmus alapos és részletező strófáival. Kész formákat variál, de verselő készsége erős és költői gyakorlata rendszerint simán segíti át a vers szakadékain. Magatartásában kevés az asszonyi, témaválasztása és nyelve, - asszonyköltőnél ritka jelenség, - Ady erős hatását mutatja:

Magyar kő sohse érjen engem,
mert visszavágok!
Bennem százszorosak a magyar szenvedélyek
s a lángok.