Napfény és levegő

Tolnai Világlapjának elmondta: Dr Barabás Zoltán egyetemi magántanár

Az elmúlt tiz-tizenőt esztendő alatt sok tekintetben átalakult a gyermekgyógyászat. Uj szempontokból nézzük a csecsemőtáplálást. a diétát. Gyökeresen megváltozott a gyermekkórházak berendezése és végül még a felnőttek betegségeivel szembeni védekezésnél is nagyobb szerepet játszik a gyermekkori profilaxis. Vagyis: gyógyítás helyett a megbetegedések megelőzése.

Minél több asszony kapcsolódik be a gazdasági életbe, minél többen vállalnak kenyérkereső munkát, annál kevesebb az olyan anya, aki a természet követelményeinek teljes mértékben megfelel. A dolgozó asszony nem mindig tudja csecsemőjét kellő módon tejével táplálni. Az anya, aki elfoglaltsága következtében napjában csak kétszer tudja szoptatni gyermekét, kevesebb tejjel rendelkezik. A normális, többszöri szoptatás ugyanis az anyatej minőségét és mennyiségét kedvezően befolyásolja.

Számolni kell a mai gyermekorvosnak azzal is, hogy nem kilenc hónapig vagy egy esztendeig szoptatnak ma az anyák, hanem az elválasztás már az ötödik hónapban megkezdődik és a hetedik hónapban befejeződik. A modern gyermekgyógyászat kifogástalan módon pótolja az anya rosszabb minőségű tejét és igen korán, már a harmadik hónaptól kezdve, vastartalmú táplálékot: narancs-, alma-vagy sárgarépálét ad a gyermeknek.

Szívesen adunk citromos, sósavas tejet, vagy írót is a csecsemőnek, mert rájöttünk arra, hogy a kisgyermek bélhurutjának ezek a legjobb ellenszerei. Azok a bizonyos nyári bélhurutok, amelyek régebben oly nagy számban pusztították az egyéven aluli gyermekeket, az esetek felében fertőző megbetegedésnek, vérhasnak bizonyultak. Ma, éppen ezért nem félünk attól, hogy a csecsemőnek teljes tejben feloldott vajat és lisztet adjunk. Ez az úgynevezett Móró-féle táplálék ugyanis kiválóan alkalmas a csecsemő gyomra és bélrendszere egészséges szabályozására.

Igen hasznosak a mostanában piacra került folyékony gyümölcs név alatt ismert gyümölcskivonatok, amelyek kifogástalan állapotban őrzik a szükséges vitaminokat anélkül, hogy a gyümölcs emészthetetlen celluloze-anyagával megterhelnék a csecsemő gyomrát.

A gyermekgyógyászat egyik legérdekesebb és legmodernebb módszere a vérkezelés. Koraszülött, vérszegény, rosszul táplált, továbbá különböző bőr- és fertőző betegségekben szenvedő csecsemőknél a bőr alá, vagy az izomba több alkalommal, esetenként tíz-húsz köbcenti felnőtt-vért fecskendezünk. A csecsemőknél ez a vérbefecskendezés feltűnő sikerrel alkalmazható. A csecsemőkori vérkezelésnek különben nemcsak gyógyító, hanem betegségeket megelőző hatása is van.

A kanyaró és bárányhimlő gyógykezelését is vérkezeléssel eszközöljük, amennyiben felnőtt-vért viszünk a csecsemő szervezetébe. A kanyarónak és a bárányhimlőnek eddig nem volt széruma, mert hiszen a szérumot állati vérből állítják elő, ez a két megbetegedés pedig csak az embert támadja meg, állatra nem vihető át.

A felnőttek viszont úgyszólván kivétel nélkül átmentek gyermekkorukban a kanyarón vagy bárányhimlőn és vérük még tartalmazza az ellenanyagot. Ezek az ellenanyagok, ha belekerülnek a csecsemő szervezetébe, megállítják a friss bárányhimlős vagy kanyarós fertőzést.