Szombathely, augusztus 29.
Politikai esemény színhelye volt vasárnap a vasmegyei Háromháza, ahol az önkéntes tűzoltó-egyesület zászlószentelési ünnepségén Sigray Antal gróf érdekes beszédet tartott. Az ünnepélyen résztvettek Sigray Antalné grófné, Sigray Margit grófné, Batthyány László herceg, Batthyány József, Károly és Ferenc grófok, Erdődy Péter gróf, Pallavicini György őrgróf, a zászlóavatást Huszár Mihály apát, országgyűlési képviselő végezte, az ünnepi beszédet pedig Bernrieder Katinka tartotta.

Kovács József esperes Sigray Antal grófot, Ottó királyfi magyarországi megbizottját üdvözölte, aki válaszába többek között a következőket mondta:
- A mi békekészségünk őszinte és igaz, de nem terjedhet odáig, hogy hivatlanok beleszólhassanak belügyeinkbe, amellyé a királyság helyreállításának kérdését is tennünk kell. Meggyőződésem, ha a magyar nemzet egyszer nemcsak megérti és átérzi, de határozottan ki is nyilvánítja abbeli szándékát, hogy a királyságot helyreállítja, akkor ezen jogos követelésével előbb-utóbb a fennálló összes külpolitikai akadályokat le fogja győzni.

A nemzetet veszélyeztető jobb- és baloldali parancsuralmi törekvések ellen épúgy, mint az egyházellenes törekvések ellen a királyság helyreállítása a legerősebb biztosíték.

A Gondviselés kifürkészhetetlen akarata, a magyar nemzetnek az alkotmányhoz való rendíthetetlen ragaszkodása megakadályozta egy Magyarországon felállítandó diktatúra vagy áldiktatúra győzelemre jutását. A diktatúra lehetősége ma már megbukott, nem fog feltámadni még akkor sem, ha valóra válnék egyesek bizonyára indokolt balsejtelme, hogy a közelgő ősz folyamán a szomszédban újabb erős, külföldről irányított úgynevezett nem hivatalos propaganda indul meg, amelynek hullámai céltudatosan át fogunk csapni hazánk területére is.

Mi nem avatkozunk bele más országok belügyeibe, bármi legyen azokról a véleményünk, de visszautasítjuk azt, hogy más a mi ügyünkbe beleavatkozzék és akár Magyarország jelenleg fennálló rendje ellen, akár a királyság helyreállítása ellen idegen érdekekben, idegen pénzben propagandát folytathasson.

Ha pedig vannak, amint tényleg vannak kirívó társadalomi igazságtalanságok, avagy oly szociális kérdések, amelyekkel szembe kell néznünk, úgy ezeknek megoldására megvan a mód a magyar alkotmányban anélkül, hogy ehhez akár osztályharc felidézésére, akár diktatúrára szükség lenne. És hatványozottan meg lesz a módja ezek orvoslásának abban az esetben, ha végre törvénybe lesz iktatva a titkos választójog.

Ettől mi, a legitimizmus hívei sohasem félünk, mert a királyi hatalomnak a maga megtámadhatatlan jogi és erkölcsi alapjaival nem kell tartania a népakarat őszinte megnyilatkozásától.