A statisztikai intézetek ma már nem nélkülözhetik a gép segítségét. A tízévenkénti népszámlálás alkalmával csak egyszer fektetik fel minden ember kartotékját s azontúl tízévig minden összesített kérdésre a gondolkozó ember agyának pontosságával felel a gép.

Csak bele kell helyezni a kartotékokat és automatikusan végigtapogatja, bámulatraméltó gyorsasággal megmondja, hogy adott pillanatban hány húszéves ember van az országban, hány nős és nőtlen, megmondja az országban található tisztviselők számát, a munkásokét, általában minden adatot, amire a statisztikusnak mellőzhetetlenül szüksége van.

Óránként 9000 kartotékot tud ez a statisztikai gép elintézni. Egy másik fajtája a gondolkozó-gépeknek a nagy gyárakban található meg. Többezer munkás dolgozik egy-egy nagy ipartelepen. Ezeknek a hetibérét kiszámítani emberi erővel óriási feladat. Egész tisztviselőhadseregre lenne szükség, hogy minden munkás a hétvégével kevés várakozási idő után megkaphassa a járandóságát.

Gyors munkát csak akkor lehetne végezni, ha annyi bérelszámoló tisztviselő lenne, ahány munkás. Ez persze nagyon megdrágítaná az adminisztrációt és egyben meg is lassítaná. Hibák, félreértések és reklamációk tengerében nyögne az egész gyár. Ehelyett ma már tökéletes gépek állanak rendelkezésre, amelyek nem tévednek és gyorsan dolgoznak.

Önkéntelenül is kíváncsi lesz az ember, hogyan oldják meg a feladatukat ezek a csodagépek? Valamennyinek közös az alapja. S ez mindössze egy kis karton-, vagy fémlap. A munkás neve és sorszáma, valamint a fizetési osztályának jelzése van rajta. Apró lyukjelzés látható csupán a kartonon, vagy fémlapon és ez minden.

A munkás, amikor reggel jelentkezik a munkahelyén, kapuban elhelyezett gépbe dugja a maga lapját. A gép a megjelelő helyre lyukat perforál, amelyből kiderül, hogy milyen időpontban haladt át a kapun. Amikor befejezte a munkáját, megismétlődik a jelenet. Most már az a kartonon szerepel, hogy mikor hagyta el a gyárat. És így megy ez egész héten.

Szombaton azután ezt a kilyuggatott kartont vagy fémlapocskát bedugják a gép egyik nyílásán. A gép tapogató csápjai végigkutatják a lapot. A fizetési osztálynak megjelelő órabéregységet beállítják, majd egyszerű tapogatás árán azt is megtudja a gép, hogy naponként hány órát dolgozott a munkás és ez egy héten összesen hány órát tett ki. Az órabérrel megszorozza a munkaidőt és a következő pillanatban már rányomja a kartonra a végösszeget, amit pénztáros habozás nélkül kifizet. Tévedésről szó sem lehet. De ha tenne is, könnyen kideríthető.

A gép ugyanis egy ívre a számolással egyidőben elkönyveli az összes adatokat. A munkás sorszámát, az alapul vett órabért és a teljesített munkaidőt a végösszeggel együtt. Ezt az ívet azután hétközben még ellenőrizhetik. Mindezt a munkát néhány egymásba kapaszkodó fogaskerék, emeltyűszerkezet, két-három elektromótor és a gép idegrendszere: az elektromos áramot és jelzéseket továbbító huzathálózat végzi.

A bámulatunk csak akkor éri el a tetőfokát, ha látjuk, hogy alapjában véve milyen egyszerű eszközökkel érte el a technika a csodálatos eredményt. Végső elemzésében ugyanis a legkomplikáltabb számoló- és könyvelőgép is csak az összeadás és kivonás műveletét végzi. Az egymásba kapaszkodó fogaskerék-rendszer meghatározott ütemben fordul el, akar az autó kilométerjelzőjének számolószerkezete.

Biztosak lehetünk benne, hogy amint az autó 9 kilométert megtett, a tizediket a számolószerkezet úgy fogja jelezni, hogy a kilences helyére 0 ugrik és az előtte lévő 0-ból 1-es lesz. Minden fogaskerék tehát 10 egyenlő részre oszlik és az előbb említett rendben fordul el. A szorzások összeadássá egyszerűsödnek s mert a gép motorjai villámsebesen forognak, az összeadás végeredménye is gyorsan jelentkezik.

Ez a köznapi életben használt tizesszámrendszernek óriási előnye. Más számrendszerek, logaritmusok, felső matematikai számítások keresztülvitelére is alkalmas a gép, amint azt a csillagászati számológépek is bizonyítják, de a működésük megértése már a képzett mérnöki elme számára is hosszas tanulmányt igényét.

A számológépek, csodájával a városi ember találkozik a legtöbbször. Elseje táján megjelenik a villany- és gázszámla, amelynek minden adatát gép számította ki. Az elektromosság gyorsaságával nyomja a gép szemünk elé a számla tételeit és a beszorzott végösszeget s ebben hibát hiába keresnénk. A hiba csak ott van, hogy a számla kifizetését nem gép végzi. És még mondják, hogy a technika fejtett....