A fokhagymát (Allium sativum) és kivonatát, levet, főzetét már régen és sokan ajánlották és használták gyógyszerül. Egyesek azt állítják, hogy a benne foglalt kéntartalmú illó olajoknak értágító hatásuk van.

Ezért különösen az „érelmeszesedésben” szenvedő emberek fogyasztották és fogyasztják elterjedten és terjesztenek maguk körül nem mindenkinek kellemes illatot, illetőleg bűzt. Naponta 10-20 gramm nyers fokhagymát ajánlanak erre a célra, de a „gyógyipar” készít a fokhagymából számos élvezetesebb gyógyszeralakot is e célra, ilyen például az „allisatin”-cukorka, dragée alakjában, melyből naponta háromszor 2 darabot kellene bevenni.

Használják továbbá a fokhagymát féregűzőt, gyermekek orsóférgei (Oxyuris) ellen. Közismert a fokhagymának különösen a balkáni népeknél általánosan elterjedt alkalmazása ízesítő szerként. A fokhagymás kolbász és fokhagŹás szalonna nálunk is kedvelt élelmiszer, különösen ha nem túlságos mértékben, hanem inkább csak leheletszerűen alkalmazzák ízesítő szerül.

De más ételekhez is adnak fokhagymát, például a rostélyoshoz, sőt sajnos, sokszor előfordul, hogy a húsfélék romlottságának leplezésére is használják a fokhagymát. Közismert, hogy a túlságosan fűszerezett, paprikázott, hagymázott étel a kocsmákban, a hentesboltban, kifőzésekben gyanúsnak számít.

Mondják, hogy harmadrendű kültelki kocsmákban, kifőzésekben az elsőnapon vesepecsenyeként tálalt húsétel, ha megmarad, másnapon „vadmódra”, „vadasan”, vagy paprikás, esetleg fokhagymás sültként szerepel és ha ekkor sem kel el, harmadnapon vagdalt hús alakjában erősebben hagymázottan főzelékfeltétül kerül tálalásra.

A húsvagdalékból készülő hentesárukban is a túlzott fűszerezés, erős hagymázás útján egyesek a hús romlottságát iparkodnak leplezni. A vásárolt kolbászáru bizalom dolga, ismert anekdota szól a hálás hentesről, aki jótevőjének azt a tanácsot adta. hogy ne egyen vásárolt kolbászt. A fokhagyma azonban nemcsak „ízjavító”, hanem baktériumellenes hatást is képes kifejteni, mint erre pontos laboratóriumi kísérletes vizsgálatok utalnak.

Ujabban Senkovitsch és Muchin különféle, a coli-tifuszcsoportba tartozó baktériumokon végzett a fokhagymával kísérletes vizsgálatokat, úgy in vitro, mint fertőzött húson is. E vizsgálatokból kiderült, hogy a fokhagyma valóban képes a Bacillus enteritidis-t, a Bacillus Schottmüller-t és a Bacterium coli-t megölni.

Leghatásosabbnak bizonyultak a fokhagyma főzetei és a fokhagymapor. A 10:50 fokhagymafőzet a Bacillus Gärtneri-t nyolc napon belül pusztította el. A Bacillus Gärtneri-vel fertőzött hús kórokozó és mérgező hatása (húsmérgezést okoz) fokhagymás kezelés (13:50 arányban) után fehér egerekkel etetve, vagy bőrük alá fecskendezve, csökkent.

E kísérletek tehát arra mutatnak, hogy nagyobb mennyiségű fokhagyma tartós behatására egyes baktériumok életképessége, virulenciája, fertőzőképessége alább száll, de ebből korántsem következik az, hogy a romlott hús erősen fokhagymázva ártalmatlanná válik.

Dr. Z. Á.