Budapest, április 5.
A szociáldemokratapárt országos kongresszusa vasárnap kezdődött a vasmunkások székházának dísztermében. Büchler József megnyitó szavai után Peyer Károly beszélt:
- A diktatúra – induljon akár jobbról, akár balról – kíméletlenül tapos végig ellenfelein, sőt fegyvertársain is és a legerőszakosabb eszközökkel tartja fenn hatalmát. A világválság egyik oka, hogy egyes országokban kis politikai csoportok kezében van a hatalom, amelyek nem ismernek alkotmányosságot, népképviselet és nemzetközi vonatkozásban a diktatúrák módszerei az adott szót megfosztották szentségétől.

A békére vágyó demokratikus népek ma abban látnak egyetlen biztosítékot, hogy erősek legyenek és ezért fegyverkeznek. A jóléthez és szabadsághoz vezető út azonban egyedül a demokrácia lehet, ezért a magyar szociáldemokratapárt minden diktatúrás törekvést elutasít magától, akár jobb-, akár baloldali legyen.

Büchler József a nyomtatásban már szétosztott pártvezetőségi jelentést ismertette.

Csapó Sámuel beszéde után Kovács József a titkos választójog törvénybeiktatását sürgette, mert ezt a szélsőségek uralomrajutásának ellenszere s követelte a kormánysajtónak juttatott támogatás beszüntetését.

Bányász Ferenc (Mezőberény) elmondotta, hogy az ő községében a legnagyobb egyetértésben éltek a magyarok, németek, románok és a tótok, amíg nem jött egy németországi agitátoriskolát végzett egyén és nem kezdte meg a maga esztelen izgatását.

Blau, Rónai Sándor (Miskolc), Sebők Imre, Bakasy Lajos (Kispest), Böröndi Pál (Győr), Igaz Mária, Pintér András (Nyíregyháza) beszédei után Lajer Dezső elnök a vitát félbeszakította és a pártgyűlés délután folytatta tanácskozásait Farkas István képviselő elnöklete alatt, Büchler József válaszolt a felszólalásokra és ezután a kongresszus a pártvezetőségnek a felmentvényt egyhangúlag megadta. A bel- és külpolitikai helyzetről meginduló vita első szónoka Peyer Károly volt.

- A Gömbös-kormány uralma alatt, - mondotta – olyan erők szabadultak fel, amelyek a vezér halálával sem akarnak meghalni. Ez az irányzat álhazafias jelszavakba burkolózva kifejezetten a horogkereszt irányában tájékozódik. Célszerű volna megvizsgálni annak a sajtónak anyagi forrásait, amely hivatalosan mint kormánysajtó szerepel, holott a horogkeresztnek csinál Magyarországon propagandát.

Ne értékeljük túl azonban ezt a mozgalmat, amely csak addig él, amíg az anyagi eszközök rendelkezésére állanak. Ezidő szerint a horogkeresztesség foglalkozás olyan intellektuellek számára, akik az egyetemen tanulták meg a szakmájukat, mert előadások helyett verekedtek.

Komoly tünetek vannak arra, hogy a régi „átkos Bécsnél” távolabbról – Berlinből – igyekeznek Magyarországra befolyást gyakorolni.

A titkos választójogról szólva, kijelentette Peyer, hogy ne keressenek különböző kibuvókat, korrektivumokat, mert a magyar nép politikailag érett a maga sorsának intézésére.

Kéthly Anna, Buchinger Manó és Nagy István (Mezőkövesd) szólalt fel, Kertész Miklós végül a szellemi munkásság sorskérdéseit ismertette.