Budapest, szeptember 21.
A hosszas és kimerítő beszélgetés magyarázata, hogy Magyarország és Németország között nincsen olyan szövetségi viszony, de a két állam között olyan benső baráti kapcsolatok állanak fenn, amelyek természetessé teszik, hogy a két állam külpolitikájának felelős vezetői időről-időre személyesen megtárgyalják a legfontosabb politikai kérdéseket.

Figyelembe kell venni továbbá azt is, hogy Kánya külügyminiszter ma, hétfőn Genfbe utazik és így nem lesz módjában, hogy Neurath báróval budapesti tartózkodása alatt még egyszer behatóan beszélgessen.

A két államférfit régi baráti szálak fűzik egymáshoz. Neurath bárót 1932-ben – még a nemzeti szocializmus uralomrajutása előtt – nevezték ki londoni nagykövetből birodalmi külügyminiszterré, amikor is Kánya külügyminiszter még Magyarország berlini követe volt s így több mint egy féléven keresztül sűrűn érintkezett a birodalmi külügyminiszterrel.

Külön jelentőséget kölcsönöz a mai tanácskozásnak az a tény is, hogy úgy Neurath báró, mint Kánya nem a politika köréből került a külügyminisztérium élére, ami biztosíték arra, hogy a döntő jelentőségű politikai kérdéseket megfelelő tárgyilagossággal és szakszerűséggel beszélték meg.

Kétségtelen, hogy a hosszú, kétórás tárgyalás során a két államférfi behatóan megbeszélte mindazokat a politikai kérdéseket, amelyek e pillanatban az érdeklődés első sorában állanak. Ezek között a kérdések között különös fontossággal bír úgy Németországnak, mint Magyarországnak a kisantanthoz való viszonya, a dunai helyzet mai alakulása, továbbá az a kérdés, hogy Németország viszonya a római blokk három tagjához, Ausztriához, Magyarországhoz és Olaszországhoz miképpen fog a jövőben alakulni.

Minden ok megvan feltenni azt, hogy a német-osztrák egyezmény aláírása óta sok surlódási felület, sok ellentétre és aggodalomra alkalmat adó ok kikapcsoltatott a magyar-német viszonyból és így a jövőben a diplomáciai együttműködés Budapest és Berlin között előreláthatólag még simább lehet, mint eddig volt.