Budapest, szeptember 7.

A helyettes miniszterelnök csak néhány hónapja került a nagy nyilvánosság vetítőlámpái elé. Élete javarészt távol a politikai csatatértől, a politika vezérkarának csöndes termeiben, párnázott ajtók mögött töltötte el.

A leghalkabb szavú emberek egyike Magyarországon! Igen ritkán nevet, de gyakran mosolyog. Elnézőn és barátságosan. Az eliramlott évek alatt napról-napra bepillanthatott az emberi lélek minden gyarlóságába, s ma megértő és megbocsátó szemmel figyeli a politikai élet színjátékát.

Hidegvérét és önuralmát sohasem veszti el, nem szenvedélyes, meggondolt, fegyelmezett, soha ajkát frázis nem hagyja el, utálja a hajlongást, hízelgést, hivalkodást, igen ritkán árulja el, hogy ha kell élesen és metszőn tud suhintani.

Másfél évtized a parancsnoki hídon szakértővé avatta a magyar kormányzati politika minden kérdésében, de csak magánbeszélgetések során tárul fel néha széles szaktudása. Kurta mondatokban pontosan rávilágít a kérdések lényegére s ítélete majd minden esetben elfogulatlan, tárgyilagos és emberi.

Nehéz e zárkózott lélekbe bepillantani, de aki közelről ismeri, tudja, hogy a nemesi magyar középosztály legnemesebb hagyományai töretlen erővel élnek benne, soha egyetlen lépéssel se tért le arról az egyenes útról, amelyet származása, nevelése és meggyőződései számára megszabtak.

Az idősb Andrássy szava: Ígérni nehéz, megtartani könnyű! kevés magyar államférfira alkalmazható olyan maradéktalanul, mint Darányi Kálmánra. E barátságos, puritán, hallgatag, megnyerő külső mögött rendíthetetlen akarat lüktet, az a történeti magyar akarat, amelynek ez a nép és ez ország annyi csapás után fenmaradását köszönheti.