(Levél a szerkesztőhöz)

Kedves Barátom!
A mult heti számban a Magyar Divatcsarnok igen tisztelt tulajdonosa az áruházi adók kérdésében írt egyik cikkemre vonatkozólag tett reflexiót. Miután mindenkor súlyt helyeztem arra, hogy a közzétételre kerülő cikkek hűen tájékoztassák a közönséget, most is őszintén meg kell mondanom, hogy a legkevésbé sem vezetett és vezethet engem olyan szándék, hogy az áruházi kérdésben bárkit helytelenül akarnék informálni, mert hiszen nm vagyok ellensége az áruházaknak, sem én, sem a Baross Szövetség.

A hivatkozott cikkemben csak az az állítás foglaltatott, hogy a fővárosi nagyáruházak évi adótartozása alig haladja meg a cca 15.000 pengőt. Ezzel szemben a Magyar Divatcsarnok tulajdonosa az általa tett nyilatkozatban azt állítja, hogy ő egyedül mintegy 120.000 pengő évi adót fizetett. Ez alkalommal nem foglalkozom részletesen az áruházak adójával, ma csupán a Magyar Divatcsarnoknak üzenek és leszögezem ujból, hogy üzleti forgalma után az elmult évben 127.000 pengő adóalap után általános, kereseti adóba csupán 6350 P általános kereseti adót róttak ki terhére.

Ehhez természetesen némi járulékok is tartoznak, azonban összehasonlításul elég a minden adózás gerincét képező kereseti adóra hivatkozni, amikor azt állítom, hogy az egyéni cégek és a szabadpályán levők sokkal súlyosabban vannak kereseti adóval megterhelve. Lehet, hogy a Magyar Divatcsarnok igen tisztelt tulajdonosa más címeken még egyéb adókat is fizet, fizeti például az alkalmazottak kereseti adóját is és fizetheti az ingatlanai után eső adókat. Ezek azonban nem játszanak szerepet annak megítélésénél, hogy egy cégnek az üzleti keresete milyen mértékben van megadóztatva.

Van olyan áruház is, amely veszteséget mutat ki, ennek az adója még kevesebb. Fentartom tehát azt a nyilatkozatomat és ez az igazságnak is megfelel, hogy a fővárosi nagyáruházak kereseti adója alig haladja meg az évi tizenötezer pengőt, amivel élesen ellentétben áll az egyéni cégek sokkal, de sokkal magasabb adóteher viselése.

Fogadd szeretetteljes üdvözletemet, amellyel vagyok kész híved:
Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke


(A válasz)

Az áruházak adózási ügye, amelyet Ilovszky Jánosnak, a Baross Szövetség érdemes elnökének a kereskedőtársadalomban nagy érdeklődést kiváltó cikke állított az áruházi probléma középpontjába, természetesen a kereskedelmi minisztérium illetékes ügyosztályát is foglalkoztatja. Értesülésünk szerint az adókönyvek átvizsgálása folyamatban van, hogy az áruházi kérdésnek ez a részlete is elfogulatlanul megvilágíttassék.

Abban a közérdekű vitában, amely Ilovszky elnök és Ruttkai Antal, a Magyar Divatcsarnok tulajdonosa között éppen hasábjainkon folyik, a kérdés tisztázását, a tényállás tárgyilagos megállapítását, tehát az igazságot úgy véljük a legközvetlenebbül és legegyszerűbben szolgálni, ha közzétesszük Ruttkai Antalnak, a Magyra Divatcsarnok egyedüli tulajdonosának 1936. évre kivetett adóit:

Jövedelmiadó XIV. ker. 94. főkvi lapszám ………….. 60.847.91 P
                Pótelőírás ugyanott ……………………............     4.538.-    P
                Inségjárulék 20% ……………………….............  12.938.60 P
Jövedelmiadó VII. B. ker. 682 főkvi lapszám ………  10.249.-     P
Ált. ker. adó VII. B. ker. 3173 főkvi lapszám ……….  13.410.19  P
Inségjárulék 193 ezer alap után 2% …………………....     3.900.-    P
Egyéb adók …………………………………………...............     6.600.-    P
                                                                                   Összesen 112.483.70 P