A modern orvostudománynak egyik legizgalmasabb és legmegrázóbb beavatkozása, amit vérátömlesztésnek neveznek. Nem mintha valami nagyszabású operációról lenne szó. Egy-egy kis szúrás, egy-egy apró vágás a bőrben - ennyi az egész.

De a cél s az eredmény - egy emberélet megmentése, a testből kiröppenni készülő életnek visszatartása, az élet kiapadni készülő varázsfolyamának felduzzasztása, friss lüktetésre való kényszerítése. Segítség, önfeláldozás a szónak legkézenfekvőbb formájában: vérét adja oda az egészséges ember beteg embertársának; véráldozat, de nem a régi, babonás értelemben, hanem olyan, amelyből új élet, új boldogság fakad...

Vérátömlesztést egyik emberből a másikba akkor alkalmaznak, ha valaki például baleset vagy operáció következtében sok vért vesztett és azt sürgősen pótolni kell. Vannak vérbetegségek - például az úgynevezett vészes vérszegénység, - amikor az orvos beteg vér egy részét kiereszti, elfolyatja és az elvesztett vért ilyenkor is egészséges emberből való vérátömlesztéssel pótolják.

Az idegen, egészséges vér egyúttal a legjobb erősítőszer is, amelyet ismerünk. Nem csak operációk után kerülhet szóba az alkalmazása, hanem ellenkezőleg műtét előtt is, ha t. i. a beteg legyengült szervezete előreláthatólag nem tudná elviselni a sebészi beavatkozás súlyát. Egy adag friss vér hosszantartó, súlyos műtétek lefolytatását is lehetővé teszi.

De vajjon nem veszélyezteti-e a saját testi épséget az, aki a vérét felajánlja? Erre a kérdésre határozott nemmel felelhetünk, feltéve természetesen, hogy az adományozó teljesen egészséges, ami egyébkent annak a szempontjából is előfeltétel, aki a vért kapja.

Egy ember vérmennyisége átlagban öt liter. Ebből egy litert átmenetileg nyugodtan nélkülözhet, minthogy egészséges embernél a vér rendkívül gyorsan újraképződik és két hét mulva már megvan az egész vérmennyiség. De egy liter vérre csak egészen kivételes esetekben, ha szükség van. Többnyire e mennyiségnek harmada, sőt néha csak tizedrésze is elegendő.

A vérátömlesztés különböző módon történhet. A legrégibb eljárás az volt, hogy az adományozó vérét kifolyatták egy edénybe, aztán felszívták fecskendőbe és befecskendezték a beteg vérébe. De csinálják azt is, hogy a két ember valamelyik vérerét szabaddá teszik, elmetszik és a két eret összevarrják.

Akárcsak az összenőtt ikreknél, itt is két embernek egy vérkeringése van ilyenkor. Ma gyakran úgy végzik a vérátömlesztést, hogy közvetlen kapcsolatot létesítenek ugyan a két ember vérkeringése között, de a két vérér közé - mint képünk mutatja – még egy kis készüléket iktatnak, mely egyúttal a rajta keresztüláramló vér mennyiségét is méri és folyását szabályozza.

Második képünk mutatja, hogy az állatorvoslás tudományának fegyvertárába is bevonult a vérátömlesztés. A műtőasztalon kimerülten lihegő derék dán dog súlyos tüdőgyulladásban szenvedett, amely annyira legyengítette, hogy minden pillanatban várják a kimulását. Orvosai ekkor megpróbálkoztak vérátömlesztéssel segíteni rajta.

Négyéves bernáthegyit szemeltek ki erre a célra. A derék állat elülső lábának egyik viszeréből vették a vért, amelyet aztán befolyattak a betegbe. A műtét kitűnően sikerült: órával utána páciens és barátja vidáman ropogtatták már a csontokat.

Dr. Kovács György.