Írta: Dr. Varga József, műegyetemi nyilv. rendes tanár

Régi panasz, hogy Budapest levegője füstös, kormos és káros anyagokkal van telítve.
Nem lehetetlen, hogy a főváros egyes helyein a széntüzelés égéstermékei nem kívánt formában jutnak a levegőbe, ebből azonban nem szabad azt a következtetést levonnunk, hogy a füstképződést a meg nem felelő szénminőség okozza.

Ha a tüzelőszerkezet megfelel a szén sajátosságainak, akkor az égéstermékek színtelenek és nem ártalmasak, ugyanazok, amelyek a fa tökéletes eltüzelésénél keletkeznek, s amelyeket az emberi szervezet is kilélekzik: széndioxid és vízgőz. Ha a tüzelőanyagot rosszul szerkesztett tűzhelyekben vagy helytelen módszerrel égetjük el, akkor füstgáz keletkezik, amely kátránygőzöket tartalmaz és valóban szennyezi a levegőt.

A régi monarchiában külföldi szenet használtunk, s a kályhák és tűzhelyek megfeleltek a külföldi szenek sajátosságainak. Persze, ezekben a kályhákban a magyar gázdús szeneket füstképződés és kellemetlen szag árasztása nélkül nem lehet elégetni. Ma azonban már más a helyzet! A magyar mérnökök higiénikus és a hazai szenek gazdaságos elégetésére alkalmas tüzelőszerkezeteket készítettek, úgyhogy már külföldön is a miénkhez hasonló összetételű szenekre a magyar példa szerint szerkesztett kályhákat használnak.

Fontos volt ez az átállítás azért is, mert a tüzelőszerek importjának csökkentése elsőrendű nemzetgazdasági érdek. Nem csupán azért, mert a szénbányászat évente 30.000 embernek ad kenyeret, hanem mert valutáris okból vagyunk kénytelenek szénbehozatalunkat csökkenteni, hiszen volt esztendő, amikor tüzelőszerekre 110 millió pengőt fizettünk a külföldnek, majdnem annyit, amennyit egész búzakivitelünk értéke kitett.

Még ezekben az újszerű kályhákban és kazánokban is nagy figyelemmel és óvatossággal kell tüzelni, mert ha nem így járunk el, a szén, fa és koksz egyformán kellemetlen vagy mérgező hatású égéstermékeket, széndioxidot fejleszthet. Van szén, amelyből már kis hőmérsékleten sok kátránygőz szabadul fel, másokból csak nagyobb hőmérsékleten és kevesebb. Figyelembe kell venni azt is, hogy a fővárosi és fővároskörnyéki ipar fejlődése révén a növekvő mennyiségű ipari tüzelőszerek égésének a termékei is növelik a légkör széndioxid és páratartalmát.

Az egyre fokozódó autó- és autobuszforgalom szintén széndioxidot és vízgőzt juttat a levegőbe és ugyancsak hatalmas arányban hozzájárul a városok levegőjének megrontásához úgy a felkavart por, mint a rosszul elégve kipüffögtetett tüzelőanyag következtében. Minél inkább szaporodik a városok lakossága s ezzel együtt a tűzhelyek, sőt autók, autobuszok száma, annál több jól-rosszul elégetett tüzelőszer füstgáza áramlik a levegőbe.

Szerencsénkre a tüzelőszerek füstgázai a levegőóceánban felhígulnak.
Vizsgálataimnak a célja, hogy megállapítsam a főváros különböző helyein úgy a fokozott téli, mint a mérsékelt nyári tüzelés időszakában a mállasztó és esetleg mérgező hatású (szénmonoxid) füstgázalkotórészek koncentrációját, hogy képet alkothassunk a felhígulás nagyságáról. A komoly munka nem egészen egyszerű felszerelést és sok vizsgálatot igényel s ezért kívánatos, hogy a Széchenyi Tudományos Társaság támogatása teljesértékű mérések elvégzését tegye lehetővé.