Tanulmányozták azt is, hogy miként lehetne a zavaros árvizeket a Szulina-ágtól a kiágazásnál megfelelő osztómű segítségével visszatartani. A tisztább kisvíz ugyanis leviszi a rekeszzátony tetejét, míg a hordalékos árvíz megnöveli.

Egyelőre tehát csak arról van szó, hogy a Szulina-ágban, illetőleg a bejáróban a 7.3 m-es vízmélységet megtartsák. Később a vízmélység növelése, a Kilia- és Szent György-ágaknak a nagyobb hajózásra alkalmassá tétele következik.

Az eddig végrehajtott munkák elérték, hogy nemcsak a Szulina torkolatában van meg a kellő vízmélység, hanem Galac és Braila városok tengeri kikötők lettek. 1930-ban már 6370 tonnás hajók is közlekedtek a bejárón át s ha a torkolati forgalom még nem is érte el a háború előtti majdnem 10 millió tonnát, de már megközelíti.

A mi tengerjáró dunai hajóink, a Budapest és a Duna (most készül a harmadik tengerjáró dunai hajó) a folyami szakaszon 1.85 m-re, a tengeren 2.3, illetőleg 3.18 m-re merülnek s a Dunán csak 300-340 tonnát, a tengeren 478 tonna, illetőleg 1320 tonna terhet vihetnek. Így tehát, bár tengerjáró hajóink hiányt pótolnak, szó sem lehet még arról, hogy a jelentékenyebb tengeri szállítás Budapestet elérje.

A Dunadelta legfontosabb gazdasági jelentősége kétségtelenül a hajózhatósága; ezt a vízjárás természettudományos vizsgálata alapján valósították meg. De a deltához egyéb gazdasági érdekek is fűződnek. Egy 350.000 hektárnyi sík terület gazdasági kihasználásáról van szó.

Repülőgépről tekintve a tenyészet idejében az egész delta egy nagy zöld térségnek látszik, melyen csak itt-ott csillognak erek, tavak, mocsarak. Zöld mezőnek vagy erdőségnek vélhetnők.

De közelebbről vizsgálva a zöld térség részekre oszlik. Simonescu érdekes képet rajzol róla. A zöldség legnagyobb részét nádas foglalja el; még pedig nemcsak a partokhoz kötött nádas, hanem óriási úszó nádszigetek is vannak, melyeken sok és változatos vízivirág mő melyeket nagytömegben megszállnak a vízi madarak s melyek szél idején óriási zöld tutajként méltóságos lassúsággal úsznak a, tavak felszínén.

Ott, ahol a parti áramlatok s a folyóágak iszapja régmult időkben magasabbra töltötte fel a delta, egyes részeit, erdőt találunk. Itt-ott kiterjedt füzesek vannak. Sőt a Letea nevű zátonymagaslaton tölgyerdő nőtt kőrisfákkal vegyesen. A vadszőlő és Periploca felfut a fákra, összeszövi ágaikat folyondár módjára.

Vannak kiterjedt rétek is, melyek jó legelőt adnak s melyeken ezerféle fű és virág nő. A deltából mintegy 14.000 hektár az a vízfölötti terület, melyet művelnek, legeltetnek és laknak.
A náderdőkből újabban cellulózét gyártanak.