Van-e az embernek egy ötödik érzéke is? Némely ember csodálatos látóereje. – A jövőbelátás és a jóslás titokzatosságai.

Vannak még csodák égen és földön, mikre az emberi elme nem igen tud kielégítő magyarázatot adni. Ám a tudomány nagy erőfeszítésekkel igyekszik mindenről lerántani a homály sűrű leplét. Most pedig, amikor úgy ítélhetjük meg az emberiség sorsát, hogy ezidőszerint katasztrofális bizonytalanságban él, nagyon is aktuálissá vált az a titokzatos erő, amellyel egyes kiválasztottak a jövőbe tudnak látni s megjósolják úgy az egyén, valamint egész nemzetek és társadalmak jövendőjét.

Nagy konjunktúrájuk van a mai kor Pithiáinak s a mai vigasztalan jelenben mindenki a jövőjét szeretné tudni, látni. Bizonyára ez tette időszerűvé, hogy a bécsi tudományegyetem kiváló professzora, dr Beth Károly, az ember eme ötödik érzékiről: a jóstehetségről, a világos látásról s némely embernek szinte csodálatos látóerejéről a komoly tudós hangján beszéljen.

A kiváló professzor kétséget kizáróan megállapítja, hogy igenis van egy ötödik érzék, amivel azonban csak a legritkább halandó rendelkezik. Ezzel az ötödik érzékkel az ember a létező dolgok legvégső határait tudja elérni, vagyis megérez később történő eseményeket, tud jósolni, világos látással rendelkezik. Azt mondja továbbá Beth, hogy a bibliai kor egyes prófétái is ezzel az ötödik érzékkel voltak megáldva. De a közelmultból is sorakoztat föl számtalan példát a világos látás igazolására.

1780-ban történt a következő eset Franciaországban: egy Bothincau nevű férfi jelentkezett az akkori tengerészeti minisztériumban s elmondotta, hogy a nyílt tengeren olyan látóképességgel bír, hogy 250 tengeri mérföld távolságban is meglátja a közeledő hajókat. A minisztérium természetesen kételkedve fogadta ezt a kijelentést, ennek ellenére mégis belement abba, hogy kísérletezzen ezzel a csodalátóval. A vizsga várakozáson felül sikerült.

Bothincau tényleg 250 tengeri mérföld távolságból kivette a tengeren úszó hajókat s 216 esetben pontosan állapította meg, hol és milyen hajók mozognak hasonló távolságokban s az így előre jelzett hajók mindig be is futottak a kikötőkbe, csak négy esetben nem sikerült a látott hajók befutása, de ezek is a közben kitört viharok miatt maradtak el, amint ez később kiderült.

Tudományosan csak 1882 óta foglalkoznak a világos látás problémájával Angliában. A lökést erre a következő eset adta meg. Egy falusi embernek két leányáról terjedt el a világot látás híre s az angol Myers, az akkori idők közismert tudósa kísérletezett a két leánnyal. A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a vasfazékba rejtett tárgyakat pontosan meglátták. Ugyancsak ezek a lányok voltak az első gondolatolvasók. Myers teljesen értetlenül állott e jelenséggel szemben s ő volt az, aki kijelentette először, hogy csak egy ötödik érzékkel rendelkező ember képes az ilyen csodatettekre.

Ma már persze tudjuk, hogy a gondolatátvitel is lehetséges a mai hipnózis sem egyéb, mint a gondolatátvitel egy fajtája. A világos látás az egész világ tudósait foglalkoztatja s természetesen Amerikában is folynak ez irányban komoly kísérletezések. Nagyszerű eredményekről számol be a nagy amerikai pszichológus Rhien, aki sokáig kísérletezett olyan emberekkel, akik világos látók voltak. Többek között leírja egy csomag kártyával való kísérletét.

A kártyacsomagot letette az asztalra a röntgenszemű ember elé, persze alaposan összekeverve, azután kérdezte az illetőt, hogy meg tudja-e mondani, hogy milyen a felső tíz, vagy alsó tíz, vagy a középső tíz lap. A világos látó ember minden esetben pontosan megmondotta, hogy színben és figurában milyen a tíz alsó, felső, vagy középső kártya.

Volt olyan médium, aki a középső kártyákat nehezen tudta kivenni, de az alsó és felső helyen fekvőket pontosan állapította meg. Általában Rhien professzor arra a megállapításra jutott, hogy nem egyforma a látóerejük a világos látóknak, de azt kétséget kizáróan igazolta, hogy vannak röntgenszemű emberek s ez nem mese, hanem tudományosan megállapított valóság.

Beth professzor azt állítja még többek között, hogy az őskori emberek bizonyára mind világos látók lehettek s az intellektus-fejlődéssel ez a fizikai képesség egyre vesztett erejéből az embernél. A primitív emberek azonban ma is még világos látók. Borneo, Annam stb. benszülöttjei a dzsungel és az erdős tájak mérföldjeit tudják áttekinteni s a primitív ember nagy tájékozódó képessége is a világos látásával van összefüggésben. Az eszkimók is világos látók, roppant távolságokba látnak bele s iránytű s a nap állása nélkül is nagyszerűen tudnak a térben tájékozódni.

A tudományos világ ma nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az emberekben szunnyadó ötödik érzéket működésre serkentse, mert ha élt ez a képesség őselődeinkben, úgy az nem veszhetett ki belőlünk. Ezt állítják a ma tudósai.