Edison egykori találmányától, a fonográftól a mai hanglemezig nem sok idő telt el, a hanglemez alighanem pirulva tekint ősére és nem szívesen veszi, ha a családfájáról beszélnek. Pedig a fonográf a maga korában nagyobb csoda volt, mint ma a hanglemez.

A francia akadémia halhatatlanjai olyan csodának tartották, hogy amikor Edison bemutatta előttük a gépét, egyszerűen svindlernek, hasbeszélőnek nevezték. Ez a derűs és jellemző epizód azonban nem tudta megállítani diadalútjában a fonográfot, amelyből csakhamar gramofón lett.

Ma már nélkülözhetetlen segédeszköze a szórakozásnak, a nyelvtanításnak, a gyorsütemű irodai munkának, sőt lassanként még a - levelezésnek is. A táncos délutánok és esték egyszerű és hasznos hangszere a gramofón.

A nyelvtanításban a tökéletes kiejtés otthoni gyakorlásara kitűnő eszköz. Az irodai munkában a diktafón alakjában talált kitűnő helyre. A főnök elmondja a kívánságait és diktálását s csak azután írják le ezt, ha az idő megengedi. A diktafon pontosan visszamondja a szöveget akár évek mulva is. Nagy haszna van az újabbkori történetírásnak is belőle.

A nagy emberek beszédeit lemezre veszik és századok múlva is lepergethetik a késő utódok előtt. A politikusok szempontjából ez persze nem a legkellemesebb. Kiderül ugyanis, hogy mindazt, amit ígértek, még évtizedek múlva sem tudták beváltani. Ennek ellenére minden művelt államban ma már rendszeresen gyűjtik a történelmi lemezeket.

A világ legelső és egyben legértékesebb lemezgyűjteménye az angol rádiótársaság birtokában van. Korunk valamennyi nevezetes emberének hangját megtalálhatjuk itt a raktárban. Közöttük számos olyan lemez is van, amelynek felvétele valóságos művészet volt, így például a világ legnagyobb tenoristájának, Carusónak hangját régi lemezekről új lemezekre kellett átvinni.

A régiek tölcséres felvevőgéppel dolgoztak s bizony a hang nem a legjobb volt. A Caruso-lemezekkel megtették azt, hogy különleges szűrőkkel csak a nagy énekes hangját engedték át, a zenét leszűrték róla. Amikor ez a nehéz művelet sikerült, hozzáláttak a hangot eredetivé varázsolni. A régi felvételeken ugyanis magas és sipító volt a hang.

Olyan szakértőket kerestek, akik Carusót még életében hallották énekelni. Ezek azután újabb felvételek árán végre eredeti szépségében keverték ki a hangot. Amikor ez is készen volt, akkor modern zenekarral a kísérőzenét keverték még az énekhez. Pontos ütemben kellett a zenekarnak az ének ritmusát követni s amikor készen volt, csak azután kezdhették meg a lemezek gyártását. Ez volt a hangkeverés egyik legszebb és legcsodásabb bravúrja.

A francia postaadókat is felszerelték lemezkészítő gépekkel. A mikrofón előtt megjelenő fontosabb személyek hangját lemezen is megörökítik az utókor számára. A felvétel akkor készült, amikor a postaminiszter bejelentette, a franciák ötéves rádiótervét. Azóta gombamódra nőnek ki a nagy hangerejű francia állomások a földből.