Sárga veszedelem kísértett a Műjégen
Magyarország – Japán 5:2 (0:2, 4:0, 1:0)
A japánok már 2:0-ra vezettek
Déli tizenkettőkor már zsúfolt volt a nézőtér. Mindenki a japánokat akarta már látni, de előbb még bevezető jégkorcsolyázáson kellett átesnie. A közönség türelmetlenebb része hokkit követelt, de amikor az új hölgybajnok, a gyereksorban lévő Botond Évi és Pataky legerősebb ellenfele, Terták Elemér korcsolyáztak szépen, stílusosan, megbékél. Végre negyedegykor kifutnak a japánok a jégre.
A kapus minden képzeletet felülmúlóan kipárnázva lépett a pályára. Mellkasa úgy domborodott, mint a Himalája. Fejét bőrabroncs vette körül, amely alól csak csontkeretes szemüvege látszott ki. Sárga trikó, kék nadrág az öltözetük, hátukon piros „Nippon” felírás. Fényképezés, filmezés, a japánok egyszerre csak ledobják botjaikat és kesztyűiket a jégre. Nekirohannak a magyaroknak.
Mi lesz itt, verekedés? Hisz még nem is játszottak! Jól nézünk ki, ezek már most kezdik! – hallatszik a sorba, a nézőtéren, de nincs ok a rémületre, mert a japánok olimpiai jelvényüket tűzik e különös módon az ellenfél játékosainak mellére.
Minder Frigyes és Lator Géza dr. sípjelére felállnak a csapatok:
Magyarország: Hircsák – Barcza, Róna – Jeney, Miklós, Minder. Csere: Háray, Sztoics, Gergely II.
Japán: Homma – Hayama, Suto – Ishikava, Hirano, Shajo, Csere: Kinoshita, Turuja, Kitasawa. Tartalékok: Hara, Mikei.
Felállás után Kertész János, a korcsolyázó szövetség elnöke, magyar, Pröhle Vilmos, egyetemi tanár, japán nyelven üdvözli a vendégeket. A közönség soraiban ott ülnek a magyar sportélet vezető egyéniségei. Az ülőhelytribün előtt három karosszék várta a kormányzó és kísérete esetleges érkezését.
Megindul a játék. Remekül kezdenek a japánok és alig múlik el egy-két perc, máris vezetnek. A tartalék Mikei kiugrik, remekül átjátssza a védelmet és a meglepett Hircsák mellett gólt üt. 0:1.
Jól nézünk ki, még ezek is megvernek bennünket… – mondogatják a nézők. Úgy is néz ki a dolog, mert a japánok még egy gólt szereznek. A folyton mosolygó sárgák, akiknek modora olyan a jégen is, mint egy népszövetségi diplomatáé, még láthatóan bírják az iramot és a szemüveges Ishikava révén újabb gólt érnek el.
Ishikava ördöngős ügyességgel átcikázik a két magyar hátvéd között, előretolja a korongot, de lövését Hircsák kifutva elrúgja. Vesztére a szélre sodródott Iskihava felé, aki lehetetlen szögből a sarokba bombázza a korongot. 0:2.
A magyar cseresorban Háray mindig kiöltött nyelvvel támad, úgyhogy a japánoknak mindig mosolyogniuk kell. De még ez sem használ, mert gólt nem sikerül elérni.
Így bizony eléggé elszontyolodva nézi a közönség a hajcsatos Pataky Dénes szabadkorcsolyázását. Csak a Szekrényessy testvérek változatos, szemet-lelket gyönyörködtető páros mutatványai feledtetik el a kezdődő és komolyan fenyegető balsikert.
A japánok a szünetben a jégre térdelnek. Úgy nézik és fényképezik a műkorcsolyázást. Folyton mosolyognak, tapsolnak és szorgalmasan osztogatják az autogramokat.
A közönség az első harmad balsikerét hamar elfeledheti, mert a második harmad kezdetén a magyar csapat, amely kezdésre az első csatársorával áll fel, azonnal gólt ér el. A japán kapus most a kapu tetejére teszi fejvédőjét és az első gólt e nélkül kapja. Miklós pazarul áttör és bár a korong nem fekszik jól, szépen a kapuba küldi. 1:2.
A közönség hatalmas biztatásba kezd, amely újra eredményt hoz. Jeney passzát Minder félmagasan, kapásból küldi a hálóba, 2:2. Kiegyenlített a magyar csapat.
Most a cserecsatársor jön. Ők sem akarnak elmaradni az első csatársortól és így Stolcs passzából Gergely megismétli Minder gólját, 3:2.
A japánok láthatóan fáradtak. Minden összeütközésnél ők maradnak a földön, de dicséretükre legyen mondva, a szó legangolabb értelmében veszik tudomásul a rajtuk esett „sérelmeket”. A mérkőzés egyik bírája, Minder Frici bácsi hirtelen akar fordulni és úgy leül a jégre, mint egy kezdő. A magyarok tovább támadnak és Miklós támadását Jeney beüti a hálóba. 4:2.
Most már biztos a győzelem. Gergely lövése a kapus fejéről pattan a háló tetejére. A fejvédő nélküli Homma erősen mongol kinézésű fejének meg sem kottyan a kemény gumikorong.
A szünetben a Rotter-Szollás - pár mutatja be tudását. Kissé bizonytalanul mozognak, néha meg is torpannak, de látszik rajtuk, hogy tudnak. A jég a napsütésben kissé megromlott és ez az oka a bizonytalanságnak. Megállapítható, hogy jóval kevesebb tapsot kaptak, mint Szekrényessy Piroska és Attila.
A szünet rövid. A japánok még kivédenek egy autogramkérő rohamot és a gyerekek gyűrűjéből tűrhető kondícióban szabadulnak ki. Az utolsó harmad első felében a magyar csatárok támadásai meddők. Gól nem születik, de annál több ütő esik ki a japánok kezéből.
Miklós akkorákat szökdécsel, mint egy magasugró. Fordulás után Miklós szép paszt küld Minderhez, aki közelről beüti a korongot a kapuba és ezzel beállítja a végeredményt. 5:2.
Röviddel ezután a harang a mérkőzés végét jelzi. A közönség egy része csalódottan távozik. Még verekedés sem volt! Azt csak az EKE tudja! – hallatszik a kitóduló közönség soraiból.
Általában a japánok játéka kielégített. Nagy hátrányuk gyengébb testalkatuk, de a kellő tudás már megvan. Ismerve a japánok szívósságát, a tokiói olimpián biztosan kell velük számolni. Egyelőre azonban itt van Garmisch-partenkirchen, ahol csak tanulni fognak. A magyar csapat első csatársora és a védelem mutatott jó játékot. A cseresor sokat szaladgált.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!