Ünnepinek alig volna nevezhető a karácsonyheti műsor, de volt benne valami megnyugtatóan és andalítóan biedetmeieri, - és a csillag is kigyúlt az égen. Az egykori Népszínház porosodó könyvtárából kiemelték a Karácsony című színjátékot, amelyet másfél emberöltővel ezelőtt Mátrai B. Béla vitt színpadra Szent Karácsony legnagyobb- és legmelegebb szívű szakértőjének, Dickens- nek méltán híres Karácsonyi éneke után.

A szívtelen és fukar Scrooge csodálatos élménye nagyon elszürkül a mikrofon előtt, de Gellért Lajos, mint Scrooge, újból igazolta magát. Talán nincs is nála különb rádió színész! A szellemeknek ebben a darabban az a szenzációjuk, hogy megjelennek, tehát láthatókká válnak- mint puszta hallomások igazán nem keltenek illúziót.

Biedermeier- hangulatot árasztott a Békebeli Tarka Est is, amely már különb szellemeket idézett- hanglemezekről. Jóságos Istenem, mi minden szunnyad egy ilyen régi hanglemezben. Megszólalt Blaháné (ezt énekelte, hogy: Eresz alatt fészkel a fecske) s a hangja incselkedett, enyelgett, mosolygott, nevetett, kacagott. Össze kellene gyűjteni Blaháné hanglemezeit (talán köztük van a Hullámzó Balaton stb.) - micsoda iskolája volna ez a népdaléneklésnek!

Mondtuk, hogy a betlehemi csillag is kigyulladt a műsor boltozatán, volt egy három órás hanglemezverseny s abba összegyűjtöttek mindent, ami szép, és jó- pénzbe sem kerül- hiszen csak lemez. Még Beethoven kilencedik szimfóniáját is hallhattuk, a filadelfiai zenekartól. S a világ legnagyobb zenekari szerzeménye után a legkisebb kompozíciót, azt a bizonyos bölcsődalt, amelyről azonban már a stúdiónak is illenék tudnia, hogy nem Mozarttól való. Elisabeth Schumann énekelte és volt ezeken kívül Mozarttól Dohnányi-ig minden, amit ember füle és szíve csak kívánhat.

Aki magányosan töltötte a szent estét- annak a lelkét a háromórás hangverseny megtöltötte szépséggel, áhítattal, boldogsággal-és az nem is érezhette, hogy egyedül van a szeretet nagy ünnepén.