A nagyvarosok technikai felkészültsége egyre több és több újdonsággal lepi meg a polgárokat. Valamikor - nem is olyan régen - ha valaki tudni akarta, hány óra van, meg várta, amíg a közeli templomok valamelyikének tornyában az óra harang elkongatta az időt. Akkoriban az emberek inkább csak a déli és az estéli harangszót figyelték.

Óra nem nagyon kellett. Később egyre sürgősebb dolga akadt mindenkinek, percre pontosan kellett munkába menni, szükség lett tehát a pontos idő ismeretére és ezért csakhamar megjelentek az uccákon a városi órák, hogy mindenki számára mutassák a pontos időt. Ez persze korántsem volt pontos idő, de akkoriban még ez is megfelelt. Az élet rohanásában a robotoló ember ideje is drágává válik s ma már ott tartunk, hogy az életünk nem is órákra, hanem percekre van beosztva.

Igy tehát az egészen pontos idő nagy szerepet játszik a modern ember életében. Az új követelmény új szerkezetet hozott magával s ma már a nyugati államok fővárosaiban érdekes módon tudhatja meg bárki a pontos időt. Egy egészen kis értékű pénzdarab bedobása után az uccákon elhelyezett hangszórószerkezet hangosan bemondja a pontos időt.

Az első pillanatban boszorkányságnak látszik a dolog, de a rádió mindent megmagyaráz. Az uccai hangosan beszélő szerkezetek állandó összeköttetésben vannak a leadóállomás időbemondó hullámhosszával és szabályosan veszik annak jelzéseit abban a pillanatban, ahogy a pénzdarab beesik.

A központi leadóban az órák és percek sorozatát mikrofonba mondta egyszer és mindenkorra egy kellemes női hang. Ezt hangosfilmre fotografálták és a filmszalag fut végig fotócellák előtt, hogy előbb rádióhullámokká, végül pedig ismét hanggá alakuljon a filmen látható hangfénykép. A filmszalag pontos futására egy finom és ötletes óraszerkezet ügyel.

Elektromos óra lévén, egészen pontos s így a város minden részében egyidőben jelezheti a legpontosabb időt. Az ötlet valójában nem új. Párizsban már üzemben állott a pontos idő bemondója - telefonon.

Már Párizsban sem közvetlen emberi hang mondotta be az érdeklődőnek a pontos időt, hanem gramofónlemez. A párizsi módszer azonban drága volt, mert egy telefonbeszélgetés árét kérték érte. Az új bemondórendszer filléres üzemű.