Az ujságírói mult és India hatása magyarázza azt az erős vitalitást, amely műveiből árad. Életre kelnek a gépek, az élettelen tárgyak. Emberi lelket lehel az állatokba és az emberekből heroikus férfiak társadalmát teremti meg. Ha műveiről az elavult modorosságnak és naiv pszichológiának régiességeit lehántjuk, kozmikus élet lüktet mindenben. Maurois mondja Kiplingről: benne találkoztak Nyugat és Kelet.

A mindenben benne repeső kozmikus élet meglátása: India öröksége. Itt töltötte gyermekkora és férfikora legfogékonyabb éveit.

Mindent és mindenkit szeret és megért, akiben a kozmikus élet megnyilvánul. Minél közvetlenebb és ösztönszerűbb az életnek ez az előretörése valamely teremtményben, annál közelebb áll Kipling lelkéhez. Csak az egyszerű érzések és ősi ösztönök érdeklik. Bátorság, szeretet, szerelem, hűség, gyűlölet. Ember, állat, gép vagy művész csak akkor felel meg rendeltetésének, ha teljesíti kötelességét és megállja helyét a létért való küzdelemben.

Erővel vagy ravaszsággal - mindegy. Csak végezze el becsülettel a földi munka ráeső részét, legyen "fit", legyen alkalmas a küzdelemre. Az állat, a gyerek és a bennszülött, mint a természethez közelálló lények egyaránt csodálatra gerjesztik ösztöneik csalhatatlan biztonságával.

Sokan állították róla tévesen, hogy nem szerette és nem értette meg a bennszülötteket. Pedig közel állottak lelkéhez. Kim c. regényében a fehér ember fia: Kim és az öreg láma vándorlásaik közben mérges kigyóra bukkannak. A félvér Kim fehér ember módjára rémülten félreugrik. A láma nem mozdul. Testvére neki a kígyó is: része a mindenségnek. "Menj békével utadra testvérem" - mondja neki és a kobra elsiklik.

"Nem lehet városi asztaloknál csinált törvényekkel kormányozni egy népet - mondja máshol Kipling, jöjjenek ide, ismerjék meg a bennszülötteket Indiában, ahol igazán láthatod az embereket, nyers, barna, mezítelen emberi húst, amelyet semmi sem fed be a nap izzása elől és láthatod a kihasznált, kiszipolyozott földet lábad alatt - innen a legtöbb ember megegyszerűsödött elvekkel jön vissza..."

Művei közül magasan kiemelkedik a Jungle Book. Ez is tele van India hatásával. Kipling apjának: John Lockwood Kiplingnek a Jungle Book előtt megjelent könyve: Beast and Men in India rengeteg bizonyítékot tartalmaz arra, hogy Kipling állatalakjai a hindu néphitnek megfelelő jellemekkel vannak felruházva.

Még Mowgli alakjának származásáról is pontos adatokat ad. A félig meseszerűen, félig természettudományilag helyesen jellemzett állatokat oly szuggesztív vitalitással írja le, hogy felejthetetlen egyéniségekké válnak. Nem kényszeríti őket emberi gondolatokra és cselekvésekre, de elhiteti velünk, hogy ha az állatok szavakban gondolkoznának és beszélnének, csak így gondolkozhatnának és beszélhetnének. Ezeket is áthatja a kiplingi vitalitással együtt India lelke.

De ez a tehetséges angol még legszerencsésebb perceiben sem engedte zsenijét szabadon csapongani. Az állatok csak úgy boldogulhatnak a vadonban, ha betartják magukcsinálta törvényeiket és az okosabbat: az embert engedik vezérségre. A hindu bennszülöttek is csak úgy boldogulhatnak, ha az angolok vezéri szerepét elismerik.

A varázslat megszünik: a hindu mesék és mítoszok élettől lüktető, szuggesztív költői világa szabályokba merevül. A varázsló kemény kordában tartja a felidézett szellemeket. De legyünk hálásak a költőnek a látomásért, amelyben magafeledten gyönyörködött, míg velünk azt hitette el, hogy ez a valóság.

P. Berinkey Irma