Ausztria a pénzügyminisztere által most beterjesztett törvényjavaslattal véglegesen rendezte az aranyzáradék kérdését. A kormány nézete szerint az osztrák schilling stabilitása oly biztos alapokon nyugszik, hogy semmi ok sincs arra, hogy kétféle értékben szerepeljen, arany schillingben és schillingben, ami csak zavarokra ad okot.

Az aranyzáradék kérdése nálunk is előbb-utóbb rendezésre szorul, igy természetesen nagy érdeklődés kiséri Ausztria intézkedéseit. Ezért is ismertetni kivánjuk az ausztriai aranyzáradék megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket, amelyekre nézve már most megjegyezzük, hogy azokat a mi viszonyainkra egyáltalán nem lehet alkalmazni.

Ausztria, miután az idegen valutára szóló és aranyzáradékkal ellátott biztositási kötvények és a dollár- és fontértékre szóló kötvények ügyét rendezte, amiről annak idején részletesen beszámoltunk, most az aranyzáradékkal ellátott, illetve aranyschillingre szóló záloglevelek és az ezek alapján nyujtott jelzálogkölcsönök ügye került elintézésre.

A jelzálogos adós, ha kölcsöne aranyschillingre szóló záloglevelek alapján engedélyeztetett, eddig tartozott a kamatfizetésnél a schilling aranyértéke és mai értéke közötti különbözetet (felárat), 25 százalékot, megfizetni, tehát az eredeti 100 schilling helyett 125 schillinget. Viszont az aranyschilling záloglevél tulajdonosa 25 százalékkal magasabb kamatot kapott. Miután azonban a schilling belső vásárlási ereje nem változott és Ausztrián belül a schilling schilling maradt, az adósra nézve a 25 százalékos többlet sulyos terhet rótt.

Ezt a tehertöbbletet most az uj törvény leveszi az adós válláról, amikor az aranyjáradékot eltörli és kimondja, hogy az adós a jövőben a záloglevélkamatot mai schillingben, minden felpénz nélkül fizetheti. A záloglevéltulajdonosnak azonban továbbra is jár az aranyschilling és a mai schilling értéke közötti 25% különbözet. Az adós által fizetett és a záloglevéltulajdonos által élvezett kamat közötti különbözet fedezését az állam vállalja magára, amely e célra kötvényeket bocsát ki. E kötvényeket, amelyek törlesztési tartama egyezik a záloglevélkölcsönök törlesztési tartamával, a záloglevéltulajdonosoknak szolgáltatják ki, akik ez alapon kapják meg a mai és az aranyschilling értéke közötti különbözetet.

A föld- és erdőbirtokra bekebelezett nem záloglevelen alapuló, de aranyzáradékkal ellátott schillingtartozások egy még később megállapitandó időpontig felár nélkül, mai értékü schillingben fizethetők.

A nem föld- és erdőbirtokra, hanem városi ingatlanra bekebelezett, aranyzáradékkal ellátott kölcsönök után addig, amig a pénzügyminiszter egy időpontot a mai gyakorlat megváltoztatására meg nem határoz, mai értékü schilling fizetendő, felár nélkül. A pénzügyminiszter felhivja a hitelezőket és adósokat, ne tegyék függővé ügyleteik elintézését az erre vonatkozó rendelettől, hanem magánegyesség utján igyekezzenek az ügyet elintézni. Ily megegyezések elősegitése végett törvényt fog hozni, amely a megállapodásra és annak telekkönyvi bekebelezésére illetékmentességet biztosit…

Megállapithatjuk, hogy Ausztria nem törölte el az aranyzáradék érvényességét, hanem csak arról gondoskodott, hogy a kötelezettségek a mai schilling értékének alapulvétele mellett ujból megállapitást nyerjenek és ne legyenek kétségek az iránt, hogy mivel tartozik az adós és mit követel a hitelező.

Mint már fentebb rámutattunk, Ausztriának az aranyzáradékra vonatkozó intézkedése reánk nézve mintául egyáltalán nem szolgálhat. Nálunk a pengőben létrejött tartozásoknál nem lehet zavar, félreértés, mert az aranypengő ma is aranypengő. Egyébként is nálunk az értékállandóság biztositására rendszerint nem aranypengőt, hanem idegen valutát, fontot de legtöbbször dollárt vettek az ügyfelek irányadóul és a kötelezettséget ebben a valutában állapitották meg.

De abban sem követhetjük Ausztriát, hogy a záloglevelek kérdését már most rendezzük. Ausztriának idegen valutára szóló záloglevelei nincsenek, csak aranyschillingre és schillingre aranyzáradék nélkül szólóak és azok is egész mennyiségükben Ausztrián belül nyertek elhelyezést, abból külföldre ugyszólván semmi sem került.

Tisztára belföldi kérdésről lévén szó, a záloglevélkérdés könnyen rendezhető is volt. A mi adósságrendezési problémánkat, kizárólag idegen valutára szóló zálogleveleinkkel, amelyekből az összmennyiségnek 60%-a még ma is külföldön van és igy a rendezéshez a külföldi záloglevéltulajdonosokkal való megegyezés is szükséges, nem lehet az Ausztriában egyszerü könnyen megoldható problémával összehasonlitani, vagy arról példát venni.