Bármilyen különösen hangzik is, a Föld szénkészletének állandó és rohamos csökkenése késztette MacBochann amerikai mérnököt arra, hogy a gyorsfényképezés legcsodálatosabb gépét feltalálja. A világgazdaság késhegyig menő harcot folytat a föld mélyében rejlő energiákért: a szénért és újabban az olajért.

Fogy mind a kettő, s rohamléptekben fejlődő technika évről-évre nagyobb tömegeket emészt fel belőlük s ma már olyan számítások is rendelkezésre állanak, amelyek, közelítő pontossággal megmondják, hogy a szén és olajkészletek már csak rövid ideig elegendők. Gondoskodni kell tehát előre olyan erőkről, amelyek pótolni tudják majd az utolsó cseppig elhasznált olajat és szenet.

A víz, a szél és a napfény energiáján kivül az anyagban rejlő kötött erők felé fordult az utolsó évtizedben a tudományos világ figyelme. A híres angol fizikus. Sir Oliver Lodge kiszámította, hogy egyetlen atomban lekötött energia elegendő lenne arra, hogy egy elsüllyedt német hadihajót a skót hegyek tetejére emelje fel.

Nem sokkal később már azt is tudták, hogy néhány atom szétrobbantásából felszabaduló írtózatos erők egy óceánjárót hetekig tudnának vontatni. Ilyen jólhangzó és elméletileg helyes számítások természetesen nemcsak a laikusok fantáziáját gyujtották fel, hanem a szakemberekét is. Azóta tart a harc és kutatják az anyag titkát.

Mérhetetlen mennyiségű pénzt és időt áldoztak már erre a célra a tudomány harcosai. A titok azonban még mindig megfejthetetlen, az atomenergia egyelőre nem akar felszabadulni és gépeket hajtani a szén és az olaj helyett. A titok nyitjának hajszolása közben azonban ezer és egy érdekes, hasznos felfedezésre bukkantak, aminek áldáson hatásait élvezi az emberiség a közhasznú találmányokban, így például a rádiólámpában is, ugyanakkor pedig rettegi is a haditechnika ezer újabb szörnyűséges felfedezése és fenyegetése miatt.

Az anyag titkáról lassan-lassan lehullik a lepel. Elképesztő erőkre van szükség, hogy közelebb férkőzhessenek a makacs atomerőkhöz. Sokmillió voltos feszültségnél igyekeznek szétrobbantani az atomot, segítségül hívják a villámcsapás mérhetetlen erejét, máshol pedig százezer atmoszférás nyomással, többszázezer fokos hővel támadják.

Uj gépek és új találmányok szakadatlan sora tette lehetővé ezt a gigantikus munkát. Az atom egyes alkotórészeit, az elektronokat már sikerült külön tanulmányozni. Csak éppen az hiányzót hogy villámgyors útjukról, röppályájukról hiteles képet kapjanak. Nem volt olyan fényképezőgép, amely a nagy gyorsasággal haladó anyagrészecskék útját követni tudta volna.

Mac-Bachann mérnök végül is sikerrel fejezte be sorozatos kísérleteit és az amerikai tudományos körök nagy ünneplése közben mutatta be az új csodagépet, amely másodpercenként ötezer felvételt készít. Ezzel újabb fegyvert adott a technikusok kezébe. Most már az anyag elemi részeinek szemmel nem követhető gyorsaságát is sikerült „megfogni”, képre rögzíteni és ebből utólag kiszámítani sok olyan részletet, amelyet eddig sűrű homály takart.

Max Eyth mérnökfilozófus állapította meg, hogy „minden nagy gondolat az idők folyamán legalább tízszer felmerül, mielőtt életerős találmány lesz belőle”. Ez az igazság ezúttal is bebizonyosodott. MacBachann előtt ugyanis már igen sokszor felmerült a gyorsfényképezés eszméje, de csak hosszas kutató munka után sikerült életképes alakban testet adni neki.

MacBachann gépén tizenkét lencse van egy szédítő sebességgel forgó henger-kamra oldalán elhelyezve. A fényképezőgép zárját itt egy ellenkező irányban forgó rácsos szerkezet pótolja és ezzel lehetővé teszi a gyors munkát. Külön felfedezést igényelt a fényképezéshez használt fényérzékeny anyag összetételének kikutatása. Ebben is sikere volt a mérnöknek, aki a fényképezésnél használt filmet nedves állapotban tartja a felvétel alatt. Igy az érzékenységet az eddiginek többszörösére tudta felemelni.

Hajszolják a tudósok és technikusok a kőszén és az olaj pótlásának új erőforrását, szétszedik az anyagot apró atomjaira s hogy ezt jobban és főleg gyorsabban végezhessék, feltalálják az új fényképezőgépet. Ezek után már nem hangzik különösen, hogy a szén csökkenése volt az oka az új fényképezőgép megszületésének.