A villámgyár
Alig valamit, vagy csak keveset tud a közönség arról, hogy milyen döntő jelentőségű kísérletek folynak a fizika világában. Forradalomra készül a tudósok hadserege s mint minden forradalmat, ezt is a legnagyobb titokban készítik elő.
Csak nagyritkán jut avatatlan olyan adatok birtokába, amelyekből következtethet a kulisszák mögött folyó lázas munkára. A nagy tevékenység az anyagok titkának szól. Meg is érdemli a titok a sok gyötrelmet; mert csodák ígérete int afelé, akinek először sikerül belepillantani.
Ki hinné, hogy ha egy darab rezet a kezében tart, akkor nem szilárd valami pihen a kezében, hanem szédítő mozgásban rezgő, számokkal kifejezhetetlenül sok apró naprendszer nyüzsög a tenyerében? Már az ókori görög bölcsek mondottak: minden mozog. Ezt a modern fizika kutatásai igazolták.
És most tovább mennek. Szét akarjak szedni az anyagok nyüzsgő legapróbb részeit is. Ezért folyik a nagy kutatás, amihez tudáson és türelmen kívül - feszültség kell. Millió és millió voltos feszültségek előállításán dolgoznak egyre nagyobb sikerrel. A röntgencsövekben előállított többszázezer voltot feszültségek emelésével sikerült olyan sugarakat a szabadba csalni, amelyek vetekszenek a rádium legkeményebb sugaraival.
Ott tartunk már, hogy a rádium lassanként elveszíti jelentőségét, mert mesterségesen is pótolni lehet. Az egész világnak mindössze fél kiló rádiuma készlete. Az új kutatások nyomán tetszésszerinti mennyiségben lehet majd pótolni az eddig drága kincset.
Mind e kutatások mögött - mint említettük - ott ágaskodik a probléma: hogyan lehet nagy feszültségeket előállítani? Ezekkel sikerül ugyanis leleplezni az anyagok titkát, szétválasztani az eddig szétválaszthatatlannak vélt anyagok alkotórészeit. Mesterséges villámokat kell gyártani sok millió voltos feszültséggel.
Szinte megdöbbentően érdekes, hogy erre a célra a fizika hosszú kétkedés után ismét a legrégibb módszerhez folyamodott: dörzsölésből keletkezett elektromosságot használ fel. Tudjuk, hogy ha két különböző testet összedörzsölünk, akkor az érintkező felületen elektromos réteg keletkezik. Hogy miért, arra mindmáig nem tudnak felelni a fizikusok, de így van. Fellép ez a tünemény akkor is, ha fémet szigetelő anyaggal dörzsölünk.
Ezt használják fel az angolok és amerikaiak a céljuk elérésére és olyan gépeket szerkesztettek, amelyekben gyorsan haladó selyemszalag rézhez súrlódik. A keletkezett elektromosságot szívócsúcsokkal elvonják és egy hatalmas fémgömb felületére vezetik. Két olyen fémgömböt elektromossággal megtöltve közelítenek egymáshoz. Bizonyos távolságban a nagy feszültség áttöri a levegőréteget, ami a két gömb között van és hatalmat szikra kíséretében kisül. Ezt a szikrát használják azután fel arra, hogy robbantsa az anyag alkotórészeit.
A lefolytatott kísérletek remek eredménnyel jártak. Sikerült másfélmillió voltos feszültséget összesűríteni a gömbök felületére és ez a villámcsapáshoz hasonló erő rengeteg titokról rántotta la a leplet. A siker felvillanyozta a kísérletezőket is, akik most egy csodálatosan nagyszabású gép előállításán fáradoznak. Olyan gépet készítenek, amely, 10, sőt 20 millió voltos feszültséget állít elő.
Az elektromosság sűrítésére felhasznált gömbök átmérője ezen a készüléken öt méter. Két ilyen gömbóriás egymástól 10 méter távolságra vihető és a keletkező szikrák ezt a nagy távolságot is átütik. Meglepően érdekes, hogy a laboratóriumot, ahonnan az egész jelenséget megfigyelik, a gömbök belsejében építették fel. Kiderült ugyanis, hogy ez a legbiztosabb hely a villámcsapás ellen. Mindenhol lehet elektromos feszültség és így életveszély, csak a gömbök belsejében nem, mert ez elektromos szempontból teljesen semleges.
A gigantikus kísérleti gép munkája felé osztatlan érdeklődéssel fordul a tudományos világ. Ettől várják az izgató kérdésekre a választ, valószínűleg nem hiába. A „villámgyár” megoldja a titkot, amiből az emberiségnek sok haszna lesz. A fantaszták aranycsinálásról ábrándoznak, a tudósok agyát azonban ez a gondolat messze elkerüli. Semmivel sem lenne kisebb az örömük, ha aranyból sikerülne rezet készíteni, mint fordítva. A tudomány nem ismeri a kapzsiságot….
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!