Párizs, április 26.
Történelmi jelentőségű képviselőválasztás folyt le vasárnap Franciaországban, amelynek népe nemcsak a súlyos belpolitikai problémák felett döntött, de irányt szabott a nagy demokratikus köztársaság külpolitikájának is, ezzel döntően befolyásolta, mi lesz Európában: felvirrad-e a sóvárogva várt béke napja, vagy a legborzalmasabb háború martalékaként pusztul-e el az európai emberiség és vele együtt a civilizáció?

A francia választópolgárság nagy komolysággal és méltóságteljesen válaszolt ezekre a kérdésekre, de e pillanatban még senki sem tudhatja, milyen verdiktet rejtenek magukban a szavazóurnák? Az elmult választások egyikén sem jelent meg annyi szavazó az urnák előtt, mint most és ebben nem akadályozta meg a választókat a borús, esős idő, amellyel a vasárnap Párizsra köszöntött. 1932-ben mindössze 9 millió választó szavazott le és a nemszavazók tábora az összes szavazatoknak húsz százalékát tette ki. Most ez a százalék lényegesen kisebb lett; Párizsban délig a választóknak ötven százaléka szavazott le.

A szavazásra már korán reggel gyülekeztek az iskolák előtt a választók és sok helyen akkora volt a tolongás, hogy húsz-huszonöt percig is várakozniuk kellett, amíg rájuk került a sor.

Reggel kilenc órakor szavazott le Lebrun köztársasági elnök, aki gyalog ment a szavazóhelyiségbe és amikor polgári kötelességéinek teljesítése után kilépett, a fotóriporterek gépeik pergőtüze alá vették. Az elnök elbeszélgetett az újságírókkal, akik természetesen aktuális politikai kérdésekről kérték véleményét, de Lebrun, amilyen kedves, épp olyan óvatos volt.

Korán délelőtt szavaztak a miniszterek is, akik közül csak néhány van Párizsban, mert tizenkét miniszter vesz részt a választási harcban és ezért kerületében tartózkodik. Ugyancsak kerületükben voltak a kormány államtitkárai is, akik valamennyien felléptek a mostani választáson. A szavazás minden különösebb izgalom és rendzavarás nélkül folyt le.

Párizs és az ország közvéleménye teljesen tisztában volt a vasárnapi képviselőválasztás jelentőségével és ámbár az eredményt most még csak találgatni lehet, a jobb és baloldal hangulatából kétségtelen biztonsággal megállapítható, hogy túlnyomó többsége a háború ellen szavazott.

A nőknek jelenleg nincsen választójoga Franciaországban és a női választójog hívei felhasználták a képviselőválasztást arra, hogy élénk agitációt folytassanak a nők szavazati joga érdekében. A Quartin Latin-ben hatalmas kalapdobozokat helyeztek el az uccasarkokon és felszólították a közönséget, hogy ezekbe az urnákba is dobjon szavazatot és követelje a húsz évnél idősebb nők választójogát. Az ucca közönsége egyrészt humorosan, másrészt rokonszenvezve vett részt az uccai szavazásban és itt is, ott is felhangzott a nők felé a bátorítás: Legközelebb ti is velünk fogtok szavazni!

Este 8 órakor véget ért a szavazás és megkezdődött a választás eredményének megállapítása, amely meglehetősen lassan és körülményesen folyik. Az eredmény csak hétfőn délelőtt lesz ismeretes.

A választáson résztvevő huszonegy pártnak és frakciónak mandátumai a feloszlatott képviselőházban igy oszlottak meg: a jobboldalnak 199, a középpártoknak 144, a baloldali népfrontban egyesült pártoknak 272 tagjuk volt.

A népfront, a francia parlament négy pártból legnagyobb pártszövetsége tehát az összes mandátumok 44.2 százaléka fölött rendelkezett, szemben a 17 pártból álló közép- és jobboldallal. A pótválasztások, amelyek azokban a kerületekben lesznek, ahol egyetlen jelölt sem szerzett abszolút többséget, a jövő vasárnap fognak lefolyni.

Úgy volt, hogy ekkorára a bányászok országszerte sztrájkba lépnek, de szombaton késő este sikerült megegyezést létesíteni a munkások és munkaadók között, úgyhogy előreláthatólag a pótválasztás zavartalansága is biztosítva van.