200 Sorrentói gitáros ünnepli Olaszországban Zerkovitz Bélát, a Sorrentói levél huszonötéves jubileumán

Egy fiatal pesti műépítész huszonöt év előtt a sorrentói Coccimella-szálló parkjában, levelet írt egy pesti leányhoz. A versben írt szerelmeslevél így kezdődött:
Írtam ezt a levelemet estefelé hétkor. Sorrento előtt a nap leszáll...

A levélnek nem várt sikere lett. Világsiker! Az olasz Riccordi zeneműkiadó vállalat a világ minden nyelvére lefordította a megzenésített szerelmeslevelet, amely világhírnevet és vagyont szerzett Zerkovits Béla műépítésznek, a dal szerzőjének és megnyitotta az utat a külföld felé a magyar könnyű zenének, a pesti slágernek. Most, huszonöt év után az olasz kiadó meghívására ismét Sorrentóba utazik a szerző és szerdán este a Coccimella szálló parkjában kétszáz gitáros hangszerén felcsendül a régi dal...amelynek refrénje: Akiknek a szívük fáj, meggyógyítja ez a táj...Elutazása előtt beszéltünk a jubiláns Zerkovitz Bélával. Arca pirospozsgás, fiatalos, a haja hófehér és simára kefélt. Zerkovitz szavait – igen stílusosan – zene festi alá: egy Zerkovitz számot játszik a dzsesz.

- Kedden reggel utazom Olaszországba- mondja- A Sorrentói levél olasz népdal lett és a dal jubilál, nem én. Huszonegy éves koromban Zieglet Győző professzor asszisztense voltam. Én vezettem az akkor épülő Műegyetem vegytani épületének építkezését, később Hauszmann építése mellett a királyi palota restaurálásán dolgoztam. Ebben az időben lett népszerű első slágerem, a: Kató szívem szép Katája. Tíz koronát kaptam érte. Gyárfás Dezsőnek adtam egy kuplét. Tipikus pesti dolog volt. A címére bizonyára emlékeznek: Zsizsa, Zsizsa, Bergerék Zsizsája...Aztán jött a Hulló falevél és a Sokszor úgy szeretnék sírni. Így lettem az első magyar slágerszerző. Aztán következett a Sorrentói levél. Ömlött a pénz...a népszerűség...

Kényes témát vetek fel.
- Hogy keletkezett a Lopkovitz név és plagizált – e valaha?
Zerkovitzot nem lepi meg a merész kérdés és szelíden válaszol:
- Nagy Endrének hálás vagyok a szójátékért, ő mondotta kabaréjában: „Mint a könnyűzene tábornokának, mellére tűzöm Lop...Lopkovitznak a legmagasabb rendjelet” Ez a név talán jobban vitt előre, mint műveim. Lehárra is ráfogta most valaki, hogy plagizál. Én leleplezem magam. Nem is vagyok fütyülő szerző. Képzett muzsikus vagyok, a fütyülő szerzőségem reklámtrükk volt. Művészpályám koronája egy most készülő Hubay Jenő ciklus, amelynek verseit én írom a konnyű kis dalok szerzője.
Mint a Zerkovitz operettekben, a pincér jelenti: Az autó előállott
Diákos mozdulattal hajlik meg a világhírű slágerszerző és búcsúzoul azt mondja:
- Nekem az élet nem hozott csalódást...

(Úgy hangzik ez, mint egy bemondás a slágerben. Lehet, hogy zenét is komponál majd hozzá?)