Róma, október 27.
A vasárnapi olasz sajtó hangja világosan mutatja, hogy az olasz-angol megegyezés elérése biztosnak tekinthető.

Rómában ugyan cáfolják, hogy a London elé terjesztett pontok Mussolinitől származnak, de a külügyminisztérium közvetlen felügyelete alatt álló lapok külföld táviratai nem tagadják, hogy olasz propozíciókról van szó és olyan megoldásról, amely egyaránt számol Olaszország szükségleteivel, a népszövetségi elvekkel és az angol érdekekkel.

Diplomáciai körök szerint a hír önmagában is arra vall, hogy az olasz álláspont bizonyos fejlődésen ment át. Eddig Olaszország szerződésekben biztosított jogairól volt szó, és ehelyett ma csupán szükségletekről beszélnek. Ez az eltérés azért figyelemreméltó, mert ezen az alapon lényegesen könnyebb összeegyeztetni egymással az olasz-angol népszövetségi szempontokat.

A lapok részleteket is közölnek ugyancsak londoni és párizsi értesülések alapján az olasz propoziciókról, amelyek már egészen közel járnak azokhoz a feltételekhez, amelyeket a népszövetség ötös bizottsága javasolt szeptemberben az abesszin hadjárat megindítása előtt Olaszországnak. Ezekután a nehézség főként London részéről nyilvánult meg.

Az angolok állítólag elismerték volna, hogy a szóbanlévő olasz javaslat bizonyos változásokkal kielégíthetné Anglia álláspontját, úgyhogy most már nem annyira a tárgyi, mint inkább preszizskérdések állanak a megoldás útjában.

A leglényegesebb ezek között a Baldwin kormánynak az az érvelése, hogy Anglia nem egyezhetik bele olyan olasz követelések honorálásába, amelyek túlmennek az abesszin hadjárat előtt felajánlott népszövetségi javaslaton. Ezt az angol aggodalmat azonban a franciák azzal a formulával tartják áthidalhatónak, hogy Anglia és a Népszövetség eddig Abesszin jogait pártfogolta, már pedig ha maga a négus beleegyezik az új javaslatba, akkor Anglia sem lehet négusabb a négusnál.

A tárgyalások menetét mindenesetre lassítja az a körülmény, hogy az angol kormány választási propagandáját a népszövetségi akcióra alapítja, ezért Baldwin nem mehet bele kompromisszumba addig, amíg a választási harc tart. Ámde ha az angol kormány az új alsóház összeülése előtt nem is mondhat még igent semilyen közvetítő javaslatra, a tárgyalások azért bizalmasan tovább folynak, annál is inkább, minthogy a megegyezés körvonalai már láthatók.

Az alkudozási közelharc e pillanatban főként az Abesszíniának adandó kikötő körül folyik.

A szankciók kérdését Olaszországban nagy önbizalommal ítélik meg. Olasz körökben mindenesetre optimizmus nyilvánul meg és ezt diplomáciai körökben is osztják, tekintettel az útban levő megegyezésre.

Frey András