Vasárnap, késő este, egy budai szanatórium ágyán meghalt Rákosi Szidi, a magyar színművészet büszkesége, a magyar szellemi élet területén oly dicsóséges emlékezetű Rókositriász utolsó tagja.

A magyar újságírás nagymesterének, Rákosi Jenőnek és a magyar humor talán legjellegzetesebb, szinte már marktwaini nagyságú reprezentáns írójának, Rákosy Szidi. Nyolcvanhárom életévéből
hatvanöt esztendőt a színművészet szolgálatában és hatvanhármat a Nemzeti Színház falai között töltött.

A fiatal színésznő, akinek élénk mélykedély szeméből vidámság, szellem sugárzott, abban az időben szinte páratlan önfegyelemmel mondott le az ifjúság adta előnyökről és vállalta huszonegynéhány éves korától kezdve a komika- szerepeket.

Ellenállhatatlan humora monumentális jellemzőereje és elemi hatású karikatúraformáló tehetsége szinte viadalra kelnek a színészi alkotás közös és örök ellenségével: az elmúlással. Egy- egy teremtménye, egy -egy figurája. Piatusból, Calderonból, Moličre szatiráiból, Kisfaludy Károly komédiáiból, a nagy francia bohózatírók színpadáról, vagy Shakespeare embergalériájából, négy-öt évtized multán is elevenen élnek a kortársak emlékezetében.

Rákosi Szidi fiatal korában a magyar esztétikai tudomány büszkeségének, Beöthy Zsoltnak volt a felesége. Az ő házzasságukból született Beöthy László, a legkiválóbb magyar színigazgatók egyike és a korán elhúnyt Beöthy Zsigmond, jeles tenorista. Rákosi Szidi csaknem élete végéig a színpadon maradt, a színpadi lámpák tüzében, mert ez a tűz jelentette számára az éltető napot. Élete végső szakaszában, mikor már csaknem mindenkit elveszített szerettei közül, testvéreit, fiait, unokáját- gyakran járt a temetőbe. Ha egy-egy régi színész, volt kolléga meghalt, Rákosi Szidit, ott lehetett látni a ravatalánál.

Szeptember 4-én szállították be Rákosi Szidit a Siesta szanatóriumba, ahol a kis épületben, a földszint 105. számú szobában helyezték el. Állapota eleinte nem látszott aggasztónak: orvosai szinte csodálatosnak tartották, hogy a 83 esztendős nagyasszony milyen vas- szerkezetű és a szíve milyen erős. Néhány nap óta állapotában romlás következett be. Szombaton délután pillanatokra visszanyerte eszméletét. Erőtlen kezével megsimogatta az ágya szélén ülő barátnője. Dietrichné homlokát és alig hallgató hangon susogta maga elé:
Te szerettél engem legjobban...

Vasárnap este állapota aggasztóra fordult! A nagyasszony halálküzdelme megkezdődött. Éjjeli szekrényén két szál gyertya, virgácsokor és Kempis Tamás könyve, amelyet Rákosi Szidi legjobban szeretett olvasgatni, Dietrichné kisírt szemmel jön ki a szobából:
- Sajnos, már lemondtak róla az orvosok!
Kétórás agónia után, este ź 10- kor örökre lehunyta szemét a magyar színpad nagyasszonya...

A Nemzeti Színház előcsarnokából kísérik utolsó útjára.