Nem kutya, hanem cicatörténetünk van újságunk olvasói számára kivételesen. A Lipót körút 30. számú ház házmesterének van egy gyönyörű óriási fekete kandúrmacskája, amely a legnagyobb macska -Don Juan az egész Lipótvárosban. Kapuzárás előtt kislisszol a házból és reggelig, kapunyitásig, végiglumpolja a fél Lipótvárost. Az este is megszökött őkandúrsága az éjszakai körútján betévedt- biztosan egy feketére, - az egyik lipótvárosi kávéházba, ahonnét szó nélkül ellopott az egyik díványról egy kékrókát. Nagy kalamajka lett persze a dologból, de a házmester, aki éppen kaput nyitott, észrevette véletlenül a rossz útra tévedt macskafit a boával a szájában, amint talán éppen szíve hölgyének vitte ajándékba a szajrét. Ő aztán addig kutatott, amíg rájött, hogy a boa honnét került elő és visszavitte... Fantasztikus, de szóról- szóra megtörtént...

A múlt héten írtunk a Salm -féle revű turné hölgyeiről, akik állítólag Bécsben lettek volna még soraink megjelenésekor. Salm gróf rervűvállalkozása most beküldötte nekünk a revűtársulat londoni programját. A pesti hölgyek Londonban vannak és vígan működnek a Grosvenor- hotelben...

Ennek kapcsán, sőt múlt heti megrovásunk kapcsán is, néhány alábbi szavunk van Ehrenthal úrhoz, a – párizsi revűkirályhoz. Halllgatott ránk, szó nélkül kidobta a gyengén sikerült négus- darabot, átdobálta, újraöntötte az egész műsorát, azóta nincs is semmi baj. Sajnos, sokan vagyunk okosak itt Pesten, kedves Teddy, nálunk mingyár fel kell kötni- a függönyzsinórt, nemcsak egy hét múlva...