Koós Mihály dr. ny. államtitkár nyilatkozata

Más esztendőkben is rendszerint ugy van, hogy közvetlenül a tél beköszönte előtti időszak dobja felszinre a gazdaproblémák sokaságát, melyek hosszabb-rövidebb időn belül megoldásra várnak. Az idei aszályos, fagykáros, gyengébb termésesztendő mennyivel nagyobb mértékben áll ez a megállapitás most.

Minden figyelmünket arra kell forditanunk, hogy megfogyatkozott állatállományunkat megtarthassuk, hogy a mezőgazdasági termelés folytonossága fennakadást ne szenvedjen. Egyrészt a világszerte mutatkozó gyengébb takarmánytermés, másrészt a háborus készülődések folytán előállott nagyobb szükséglet pedig az idén sokkal nagyobb mértékben tennék lehetővé az állatfölöslegeink külföldi értékesitését.

A buzaértékesités tekintetében pillanatnyilag kedvezőbb most a magyar gazda helyzete, mert egyrészt a római megállapodás teljes kihasználása, másrészt a világesemények fordulása folytán, harmadsorban pedig a világ gabonatermésének csökkenése következtében a buza árának állandó emelkedése a gazdát lényegesen jobb árhoz juttatja, amit ugyan nem szabad irigykedéssel néznie a gazdasági élet egyetlen más kategóriájának sem. Mert régi tapasztalat, hogy a gazdának juttatott jobb terményár kedvező visszahatással van az egész gazdasági életre.

Többszörösen áll pedig ez a buza áralakulására, mert a buza a gazda valutája. Jóslásokkal nem akarok a tőzsdének elébe vágni és csak annyit mondok, hogy a buza további áralakulásának kérdésében optimizmussal nézünk a jövő elé.

Itt van azután a problémák tömegének élén a gazdaadósságok rendezésének kérdése. A gazdaközönség nem veheti megnyugvással tudomásul, mert a nem védettek között is sokan vannak, akiknek aladósodása legalább is olyan méretü, mint a védetteké. Elismerjük, hogy a kormány mostani rendelkezése a védettekre nagyon előnyös, tehát ebből a szempontból a legteljesebb elismerést érdemli meg. Az előttünk fekvő hiteles statisztikai adatok szerint 170.000 olyan gazda van, aki a tizenötszörösön felüliek sorában szerepel. Ebből 78.000 a védett és 93.000 a nem védett, amit sulyosbit az is, hogy a tiz holdon aluliak között 55.000 a védett és 84.000 a nem védett, tehát 60 százaléknál több kimaradt azok közül, akiken a kormány segiteni akart, de mégsem segitett.

Nem lehet, hogy ez a nagy ellentét kiegyenlitetlen maradjon.
Általános gazdakivánság, hogy a gazdaadósságok rendezésének eme hiányosságát a kormány valamiképpen eliminálja. A kormány gazdavédelmi rendelkezéseit lehet dicsérni és szakszerüség, alaposság szempontjából kiemelni, azonban ez magában véve általános megnyugvást nem fog kelteni, mert ismétlem – a védettség határain kivül rekedt gazdaadósok problémája továbbra is ittmarad és végleges megoldást, egyenlő elbánást, igazságos megértést követel.

Nemkülönben sulyos és sürgős segitést kivánó problémája a gazdatársadalomnak a mezőgazdasági munkából élő lakosságnak a téli inségtől való megmentése, továbbá az állatállománynak téli takarmányozása. A rossz kukorica- és burgonyatermés következtében a falusi lakosság egy része télviz idejére élelem nélkül maradt, az állatállomány pusztulását pedig az általános takarmányinség teszi rendkivül sulyos problémává. Az ezeken való segités gondja és munkája immár tulmenő a kormány feladatain és kötelességein.

Az egész társadalom és az egész gazdasági élet közös problémájává nőtte ki magát különösen az inséges lakosság téli élelmezésének kérdése. Csak a most lefolyt egészségügyi hét tanulságaira kell gondolnunk és meg kell találnunk a megoldás helyes és célravezető utjait-módjait.