Múlt héten kritikai cikket írtunk a jól és rosszul öltözködő pesti színésznőkről. Most megszólaltatjuk magukat a pesti primadonnákat mint legilletékesebbeket a színpadi és magánélet jó és rossz öltözködésének kérdésében.

Bajor: ,,Mindig a szerepen keresztül nézem a ruhát”
Jó ruhának azt tartom, - mondja Bajor Gizi - amelyben jól érzem magam! Mindig a szerepen keresztül nézem a ruhát: annak a női figurának megfelelően öltözködöm, melyet alakított
Magam választom ki mindig a ruhákat és az egyes toalettet is magam állítom össze.
Az egyszerű vonalakat szeretem, nem túlzásokat! Legutóbb egy színdarabban új estélyi kreációt láttam, amelynek firhangszerű szoknyája volt és a színésznő, aki viselte, állandóan csetlett-botlott benne. Még nézni is rossz volt! Mindent összegezve, felfogásom az, hogy a mindenkori divattal összhangban, de mégis egyszerűen, elfogadhatóan öltözködjünk a színpadon. Legkedvesebb toalettjeim közé tartoznak Baskircsev Mária ruhái, melyet Nagyajtay Teréz tervezett és Zillahy „ Az utolsó szerep”- ében viselt fekete bársonyruhám.

Darvas: ,,A legjobb színpadi jelenetet is elronthatja egy rossz ruha.”
Mindig a szövegnek megfelelően öltözködöm- kezdte Darvas Lili. Legfontosabb, hogy a színésznő jól érezze magát a ruhában. Merem állítani, hogy a ruháknak legalább olyan fontos játéka van a darabban, mint a szereplőnek. A legjobb jelenetet is elronthatja egy rossz ruha. Mindig magam választom ki ruháimat, kivéve a kosztümös daraboknál, ahol ebben a munkában tervező segít. Kedvenc színem a fekete és fehér.