Európa-szerte, tehát Erdély sem lehetett kivétel, ahol az ablaküveget különben latinul mindig csak specularisnak mondják, holott jól ismerték a szó eredeti jelentését. Különben, hogy Erdélyben igenis használhatták a Mária-üveget, sűrű előfordulása bizonyítja.

A gipszkristály, mint telér ásvány Csertésd, Füzesd, Kristyor, Magura, Nagyág, Offenbánya, Oláhláposbánya, Rodna, Tresznya, Verespatak, stb. helyeken fordul elő, ahol igen tiszta lapokban nyerhető. Gyakori harmadkorú agyag- és márgarétegeiben, amelyekben benőtt kristályok és kristálycsoportok alakjában fordul elő, melyek néha szürkék, vagy barnásak a belezárt agyagtól, esetleg sárgásak a vasrozsdától, de különben jó üvegállományúak.

Ilyen lelőhelyek pl. Bogártelke, Dál, Dank, Forgácskút, M.-N.-Zsombor, Nagyalmás, Pusztaszentmihály, Révkörtvélyes, Szentmihálytelke, Topa Szent Király, stb. helyeken a felső oligocén emeletbeli széntelepeket bezáró tályag vagy agyagmárga rétegekben fordul elő. Megtaláljuk Kolozsvárnál a Hója és a Békás neogénrétegeiben, továbbá a Mezőség és az erdélyi medence számos helyén, így pl. Mezőkalyán, Mócs, Vajda-hunyad, stb. környékén, valamint a sótelepeket bezáró agyagban minden erdélyi sóbánya körül.

Nyersanyagban tehát bő választék kínálkozott, akár a fehér, akár a színes ablaktáblák számára. Végeredményül, a regényíró itt nem követ el anakronizmust, ha Gyulafehérvár palotájának ablakaiban Mária-üveget lát. Ezeket a lelőhelyeket vagy legalább javarészét az érdekelt mesterek feltétlenül ismerték, mivel az építkezésnél szükséges gipszet csak frissen égetve tudták használni, ennélfogva felkeresték és a nyersanyaggal együtt jó lemezes táblákra is akadtak.

Mivel a gipsz, akár az alabástrom bányászata szabad volt, ezért írás sem maradt róla, pedig kétségtelen, hogy igen űzhették, mert utóbb az alabástrom égetés, faragás kontár iparrá lett. így pl. Torda vidékén a nép alabástrom tégelyeket faragott a patikák számára, úgy mint Ausztria számos helyén szerpentinből,  másutt orvosi gipszet gyártott, vele tehát a gipszüveget sem kerülhette el.

Tagadhatatlan, hogy a Mária-üveg mellett a mesterséges üveg, sok esetben talán szaru, vagy lantornás ablak járta, legalább a lelőhelyekről távolabbeső vidéken, mert a nép a maga építkezéseiben takarékossági szempontból még az ilyen a természetadta üveg szállítására vagy vásárlására sem vállalkozott. Az erdélyi vajda azonban megengedhette magának azt a lukszust, hogy a bőven található gipszből néhány fuvart rendel az ablakosai számára!

Ernyey József