A légnyomás változásának hatását vagy az inga felsőrészére szerelt a légnyomást kiegyenlítő készülékkel közönbösítik (l. a 3. képet), vagy pedig az ingát üvegburában lengetik, melyben állandó-, alacsonynyomású levegő van. (L. a 4. képet.)

A légnyomás változásával az órajárást szabályozni lehet. 1 mm-nyi légnyomásváltozással az óra járását 0.018 mp-cel változtatjuk meg. Manapság a legtöbb tudományos intézet, csillagászati, geofizikai, geodéziai, földrengési, fizikai, stb. ilyenfajta preciziós ingaórával van felszerelve. Az ily órák legjobbjai 0.01 mp-es járási bizonytalanságot mutatnak.

Még fokozottabb mértékben van mentesítve a zavaró hatásoktól a Schortt- és a Schuler-óra ingája. A Shortt-óra két órából áll. Az egyik: a főóra a szigorú értelemben vett időt méri, míg a másik, a mellékóra a húzószerkezetet és fékberendezést helyettesíti. (L. az 5. képet.)

A mellékórában lévő fogaskerék minden 30. másodpercben zárja a húzókart kiszabadító áramkört. A húzókar lökés nélkül a főóra ingáján lévő görgőre fekszik, ezzel új lendítést ad az ingának a kitérés egy bizonyos pillanatában. Az emelőkar, miután az ingának lendítést adott, leesik, s ekkor egy olyan áramkört zár, mely a segédórát vele egyformán járatja, szinkronizálja és egyben az emelőt egy elektromágnes oly magasra emeli, hogy az ismét húzni tudjon. A lendítés nem nagy, mert a főórának nincs kerékszerkezete, amelynek súrlódásával energiaveszteség lépne fel.

Hogy ezeknek az óráknak pontosságára vonatkozó számbeli adatokat kaphassunk, az órákat pontosabban kellett összehasonlítani, mint az az ezideig használatban lévő kronográfok segítségével lehetséges volt. Ilyen igényeket kielégítő kronográfot szerkesztett Loomis, amerikai mérnök. Az ő „szikramikrokronográfja” lehetővé teszi e preciziós ingaórák összehasonlítását.

A közönséges kronográfnak, mely legfeljebb 4 cm-es papírszalagdarabot húz mp-ként, 3 m-t kellene húznia, hogy hasonló pontosságot érjen el. A kronográf egyenletes járását egy kristályóra szabályozza, melyről még később bővebben lesz szó. A vizsgálat alatt levő három Shortt-óra közül (U. S. A. Tuxedo Park) mindegyik óra 30 mp-ként a kronográf szalagjára egy pontot ír.

Ha az óra járása változatlan, akkor az egy órából származó pontok összessége egyenes vonalat ad, ha a járás megváltozik, akkor a vonal iránya is megváltozik. A kapott vonalak iránya a papírra nyomtatottakéhoz képest adja a kristályórához viszonyított járást. A kronográf tehát kettős feladatot old meg: egyrészt a Shortt-órákat egymás közt, másrészt a kristályórával szünet nélkül, automatikusan hasonlítja össze.

A Shortt-óráknak az óránkénti eltérése 0.000,2 mp. A kristályórááé még kisebb. Napi járás 0.003 mp-t nem lépi túl, ami rendkívüli haladást jelent. Mint érdekes dolgot lehet megemlíteni, hogy a Hold az órák járására jól észrevehető hatást gyakorol. A nehézségi erő ugyanis megváltozik a Hold állása szerint.

A kimutatott 12 óra 25 perces járásperiódust csak a Hold vonzásával magyarázhatjuk meg. A periódus kétszerese az az idő, mely a Hold két egymásutáni delelése között eltelik. A periódusok elemzése csak valamivel adott kisebb értéket, mint azt az elméletileg levezetett értékből várták.