Rövid két hét leforgása alatt az amerikai kormány a hivatalos ezüstbeváltási árfolyamot 64.5 centről 77.56 centre emelte fel unciánként. Ezek az intézkedések viharos ezüsthosszt váltottak ki a világ össze számbajöhető ezüstpiacain és Amerikában az ezüst ára átmenetileg 81 centre és Londonban pedig 36.5 pennire emelkedett. Tizenhárom éve nem jegyeztek olyan magas ezüst árfolyamokat a világtőzsdéken, mint az elmult hetekben és bár azóta átmeneti lanyhulás következett be, a nemzetközi tőzsdéken az alaphangulat továbbra is igen szilárd maradt.

Az amerikai ezüst felvásárlási törvény, mely előírja, hogy a dollár fedezetét az ezüst és arany 1:3 arányban alkossa és amely az ezüst árfolyamát unciánként 1.29 dollárban állapítja meg, a hosszspekulációnak olyan biztos prémiát nyújt, amit ez a spekuláció kétségtelenül ki is fog használni. Amellett még az sem biztos, hogy az 1.29-es ezüst árat nem-e fogja az amerikai kormány egy későbbi időszakban felemelni.

Ezüstben tehát csak felfelé van fantázia, lefelé nincs és nem kétséges, ha az amerikai kormány tényleg meg akarja valósítani az 1:3 fedezeti arányt, hogy akkor óriási felvásárlásokat kell tennie nemcsak a belföldi, hanem a külföldi ezüstpiacokon is és rohamosan kell tovább emelkednie az ezüst árfolyamának.

Egyelőre az amerikai kormány még aránylag kevés ezüsttel rendelkezik és hogy az ezüst törvényben megállapított fedezeti arányt elérhesse, az évi ezüst világtermelésnek nyolcszorosát kellene felvásárolnia.

Az amerikai ezüsthossz már eddig is sulyos károkat okozott az ezüst valutával rendelkező államok közgazdaságainak. Mexikóban az ezüst peso ezüst értéke tulhaladta az érméknek névértékét és így, hogy az ezüst pénznek a beolvasztását a mexikói kormány elkerülhesse, kénytelen volt elrendelni az ezüst érméknek a bevonását és életbeléptetni az ezüst embargót (kiviteli tilalmat). Kína sulyos deflációs krízisbe került az ezüst árfolyamemelkedése következtében és dacára az ezüstkivitelt sujtó vámoknak, nem tudta megakadályozni az ezüst kiözönlését.

A komoly amerikai közgazdasági körökben nagy ellenkezést vált ki az amerikai kormány ezüstpolitikája, mely csak egy egészen kis kör érdekeit szolgálja. Az amerikai ezüst szenátorok és az amerikai ezüst termelők érdekei fűződnek csupán az ezüst árfolyamának további mesterséges emeléséhez és így Amerikában egyre hangosabban követelik az ezüst árfolyam mesterséges emelésének beszüntetését. Ez nem is állna ellentétben az ezüst törvénnyel, hogy mennyi idő alatt kell az arany és ezüst között a 3:1 arányt helyreállítani.

A magyar ezüst piac aránylag nyugodtan fogadta az amerikai ezüsthosszt, annyival is inkább, mert nálunk az ezüstspekuláció sulyos nehézségekbe ütközik. Miután az ezüstnek ellenőrizhető tőzsdéje, árfolyama nincs, az egy-két ezüstbeolvasztó-üzem Magyarországon monopolhelyzetben van. Ennek következtében az ezüst beváltási és eladási árfolyama között 10%-os spannung van, mely lehetetlenné teszi az ezüstben való spekulációt, mert abban a pillanatban, amint valaki ezüstöt vesz, azt már csak 10 százalékkal olcsóbban tudja eladni. Ahhoz tehát, hogy valaki 10%-ot kereshessen, az ezüstnek 20%-kal kell emelkednie. Nincs kifejlődve ezenkívül a határidős ezüstforgalom sem. Ezeknek a körülményeknek tudható be, hogy a belső magyarországi ezüstár egyelőre még alatta maradt a világtőzsdék jegyzéseinek.