Örökléstani vizsgálatok ikreken, a kétpetéjű ikrek
Bár már a háború előtt is végeztek ikreken örökléstani vizsgálatokat, a tulajdonképeni tudományos kutatás 1929-ben indult meg és azóta Amerikában, Angliában, Németországban, Svájcban és Ausztriában, sőt még Japánban is a legkülönbözőbb irányban folynak az ikervizsgálatok, melyek már eddig is igen értékes megállapításokra vezettek.
Kiterjedtek ezek a vizsgálatok az ikreknek úgyszólván valamennyi testrészére és szervére. Dahlberg, Verschuer és mások Németországban eddig 4000 ikerpárt tanulmányoztak. Megállapították, hogy az egypetéjű ikrek testmagassága, vállszélessége, valamint a fej legnagyobb hosszúsága és szélessége, ha azoknak számtani középarányosától való eltérését százalékosan fejezzük ki, alig mutat eltérést.
Az egypetéjű ikrek 60 %-ának testmagassága milliméterrel egyezik és legfeljebb 1-2 %-on észlelhető 10-15 milliméteres eltérés. Az azonos nemű kétpetéjű ikrek testmagasságában mutatkozó különbség azonban már az egypetéjűeken észlelhetőnek háromszorosára emelkedik, a különnemű ikrek testmagasságánál pedig még nagyobb lehet az eltérés.
Minthogy az egypetéjűek testmagassága variál a legkevésbbé, arra lehet következtetni, hogy a külső körülmények aránylag kevés változást hoznak létre az öröklött hajlamban. A női ikrek között ez a percentekben kifejezett eltérés nagyobb, ami arra mutat, hogy a különbség létrehozásában a nemnek van nagy szerepe.
Egyébként megállapítható hogy a testmagasságbeli öröklött különbség már a kora ifjúkorban megmutatkozik, a környezet hatása pedig a nemi érés idejében érvényesül nagyobb mértékben. (XV. tábla.)
Mind a kétpetéjű, mind az egypetéjű ikrek, különösen a nők, testsúlyában már nagyobb különbségek észlelhetők. Abból, hogy a kétpetéjű ikrek testsúlyában aránylag kétszer olyan nagyok az eltérések, mint az egypetéjűekében, arra lehet következtetni, hogy az öröklött és külső tényezőknek nagyjában egyenlő szerep jut a testsúly kialakításában. Jelentős különbség észlelhető még az egypetéjű ikrek között is a fej méreteiben; főként a fejmagasság mutat leginkább eltérést.
A test egyes méretein kívül, beható vizsgálat alá kerültek egyéb testi tulajdonságok is. Az egypetéjű ikrek szemének színe a legapróbb részletekben is megegyezik. Teljesen hasonló az orr és fül alakja; nagyban egyezik a haj színe, a fogak alakja és nagysága. A belső szervek egyezését Röntgen-átvilágítással lehetett kimutatni. Még a ragályos megbetegedések iránti hajlam is egyenlő mértékben öröklődik. A bárányhimlő és vörheny kivételével minden más ragályos betegség gyakrabban fordul elő az egypetéjű ikrek mindkét tagján, mint a kétpetéjű ikreken.
Hogy a testi tulajdonságok mellett milyen mértékben öröklődnek a lelkitulajdonságok, azt is legjobban az ikervizsgálatok vannak hivatva kikutatni. Az egypetéjű ikerszületésből származó bűnözőnek egy-két kivétellel ikertestvére is bűnöző, a kétpetéjűek esetében csak elvétve egyezik meg a bűnöző hajlam. Hogy az egypetéjű ikrek lelki adottságai mennyire megegyezőek, legjobban azok az esetek bizonyítják, amidőn az elütő környezetben élő egyének lelki tulajdonságai teljesen megegyeznek és hajlamaik is közösek.
Az ikreken végzett örökléstani kutatásoknak nagyon fontos szerepe lesz annak a viszonynak a tisztázásában, amely az ember öröklött és szerzett tulajdonságai között fennáll. Amikor a klinikailag megállapított egypetéjű ikrek között nemcsak a nagyfokú egyezésre, hanem az apróbb különbségekre is iparkodik rámutatni és ugyanakkor a kétpetéjű ikreken az aránylag nagyobbfokú eltérések mellett a megegyezőségeket is figyelemmel kiséri, tulajdonképen azt kutatja, hogy az ember mit örököl és mit szerez életében.
Láttuk, hogy testük alakja, alkata, szerveik és egész lényünk mind öröklött kezdeményekből bontakozott ki. Egész életünkre elhatározólag hat a csírasejtben lévő tulajdonságcsoport. Lehet, hogy az emberörökléstan örökké megoldhatatlan feladat előtt fog állani, ha azt akarja kikutatni, miként jelenik meg az utódokon pl. a tehetség vagy a terheltség szórványosan vagy az egész családban.
Az ikreken végzett örökléstani kutatások, melyek legújabban hazánkban, a budapesti egyetem közegészségtani intézetében is nagy erővel megindultak, mindenesetre szintén közelebb visznek bennünket a célhoz.
Dr. Apor László.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!