Természetes radioaktív elemeket (polonium, rádium C stb.) elektrokémiai úton is össze lehet gyüjteni. Ezt az eljárást a mesterséges radioaktivitás körében Haissinsky (Párizs) alkalmazta először arra, hogy a radioaktív rezet a cinktől elkülönítse. 8-10 gramm cinket neutronokkal bombázott, majd töménysósavval kezelte, míg 200-300 mg cink maradt.

Ezt tűréssel az oldatból elkülönítette. Az összes aktív anyag (réz) a fel nem oldott cinkben maradt. Ezt hígított sósavban külön feloldotta, az oldatban pedig olyan ólomlapot, melynek egyik oldalát szigetelő réteggel bevonta, forgatott. 30 perc múlva a radioaktív rész nagyobb fele a lemezen volt. Így igen vékony rétegben nagyon aktív rezet lehet készíteni.

Ismeretes, hogy a kálium egyike annak a kevés könnyű elemnek, melynek természetes radioaktivitása van. Zyw azt találta, hogy a kálium erősebben radioaktív, ha α-sugarak bombázzak. Ez azt jelenti, hogy mesterséges radioaktivitás is fellép, mégpedig pozitronok kibocsátásával, a félidő 3 óra. A valószínű folyamat: 19K41 + 2α4 → 21Sc44 + 0n1, a keletkező scandium radioaktív, bomlása: 21Sc44 → 20Ca44 + e

Ha a káliumot neutronokkal bombázzák, akkor, mint Fermi és munkatársai kimutatták, a káliumnak új radióaktív izotópja, keletkezik, melynek bomlási félideje 16 óra. Ez az izotóp a K11 és ugyancsak K11-ből keletkezik.

Az eddigieket a következő módon foglalhatjuk össze: A legtöbb anyagot mesterséges úton (bombázással) radioaktív anyaggá lehet átalakítani. Ennek a mesterséges radioaktivitásnak is meghatározott bomlási félideje van. A bomlást kísérő sugárzás elektronokból vagy pozitronokból áll és az anyagi sugárzást nagy energiájú γ-sugárzás is kísérheti.

De áttekinthetjük a mesterséges radioaktivitás jelenségkörét az előidéző sugárzás szempontjából is. Eddig olyan eseteket ismerünk, melyekben a mesterséges radioaktivitást α-részek vagy neutronok bombázása kelti. Azt is említettük, hogy Cockkroft, Gilbert és Walton protonbombázással idézték elő ezt a jelenséget.

Amerikai kutatók mutatták ki először, hogy deutonok ütközése, elég nagy, szintén kelthet mesterséges radioaktivitást, de úgy, mint az g-részek bombázásakor, csak könnyebb magokban. Így ha szenet deutonokkal (D) bombáztak, akkor 6C12 + 1D2 → 7N13 + 0n1…………….(8)
A keletkező N13 radioaktív bomlása pedig: 7N13 → 6C13 + e+...............................(9)