A nemrégiben megrendezett London-Ausztrália repülőverseny azzal a világraszóló eredménnyel végződött, hogy Scott és Black pilóták 71 óra alatt tették meg a 18.000 kilométernyi utat Európán és Ázsián át a harmadik szárazföldre.

A repülőközlekedés szempontjából beláthatatlan a jelentősége ennek a sikernek, hiszen a 18.000 kilométer majdnem fele egy egész földkörüli útnak, még pedig az Egyenlítő mentén: Ha tehát a következő esztendők alatt is oly gyorsan fejlődik a repülőgép, akkor nagyon hamar elérhetjük azt is, hogy öt-hat nap alatt körülrepülhetjük a Földet.

Gyönyörű lesz ez az eredmény a technika szempontjából, hiszen szinte egészen összezsugorodnak a földi távolságok az utazók számára, de ha más oldalról nézzük a dolgot, még érdekesebb lesz ez a rekord.

Egy newyorki csillagász kiszámította, hogy mennyi idő kellene Scott és Black pilótáknak, ha az ausztráliai út sebességével akarnának eljutni a Holdra, Vénuszra, Marsra, Jupiterre, Szaturnuszra? S ezekből a számításokból meglepő dolgok tűnnek elő. Hogy előre eláruljuk az eredményt, legfeljebb arról lehetne szó, hogy legközelebbi szomszédunkat, a Holdat látogassák meg, a többihez már nem futna egy ember életéből.

Természetesen nincs lehetősége annak, hogy valóban repülőgépen indulhasson el az ember a világűrbe. Hiszen még az ausztráliai repülés közben is négyszer-ötször kellett leszállniok a repülőknek, hogy benzint vegyenek fel. A Hold és a bolygók felé való repülés közben pedig nem lehetne leszállni sehol, egyfolytában kellene megtenni az egész utat, ami lehetetlenség.

De mindegy, csak az a kérdés, hogy az elért rekord átlagos sebességével meddig tartana, amíg Scott és Black elérnének az égitestekre? A 18.000 kilométert 71 óra alatt tették meg, ami körülbelül annyit jelent, hogy naponként 6000 kilométernyi utat hagyak maguk mögött.

Vegyük először a Holdat, mert ez az égitest aránytalanul legközelebb van hozzánk. Közepesen 384.000 kilométer a távolsága, de néha csak 354.000, mert nem pontos körben kering a Föld körül. Vegyük ezt a kisebb távolságot. Csak el kell osztani 6000-rel és megkapjuk, hogy 59 napig, azaz egy nap híján két teljes hónapig tartana az út a Holdba. Tehát négy hónap alatt oda-vissza meg lehetne járni Scott és Black gépével a Holdat.

Próbáljuk meg a bolygókat. Mindegyiknél azt a helyzetüket vesszük alapul, amikor a legközelebb vannak Földhöz. Ez nagyon sokat jelent, mert igen nagyok a különbségek. Amikor például a Vénusz földközelben van, mindössze 41 és fél millió kilométer a távolsága, de földtávolban 257 millió. Vegyük tehát a földközelt nála is, a többi bolygónál is.

A Vénuszig kereken 20 esztendeig tartana az út, a Marsig 36 évig, a Jupiteri 300 évig, a gyűrűs Szaturnuszig 590 évig. Eltekintve a Vénusztól, már minden többi égitest meglátogatásához nem futná az ember egész életéből. Még a Vénuszról is nagyon kellene sietni visszafelé, ha negyven évi repülés után be is akarnánk számolni idehaza a Földön a látogatásunkról.

A Marsról már aligha térhetnénk vissza, hiszen 72 év kell a megforduláshoz. A Jupiterre pedig nemcsak hogy el sem érne az ember az életében, hanem csak az ötödik-hatodik dédunokája.

A csillagászat szemében tehát nem nagy dolog Scott és Black repülők rekordja, de ez természetesen nem von le semmit a valóságos értékéből. Hiszen ha valaha csakugyan sikerül elindulni az embernek a Földről a csillagok felé, azt úgysem a mai repülőgépen teszi meg, hanem a majdani kitalálandó rakétagépen, amelynek amúgyis másodpercek alatt kell megtennie azt az utat, amit Scott és Black gépe három nap alatt repült meg.

Mennyi ideig tartana az út repülőgépen a Holdig és a bolygókig?