A másik időskála a Föld súlypontmozgásán alapszik. Megfigyelésekből a Nap és bolygók későbbi helye, sebessége, gyorsulása és tömege meghatározható. Ezek segítségével a súlypontmozgás formálisan megoldható, azaz a bolygók helyét, sebességét az idő függvényeként előállíthatjuk. A tapasztalat és elmélet egybevetésével ezzel időskálát kaphatunk.

Ezt napi időskálának nevezhetjük, mert a Nap mozgására vonatkoztatjuk. Ennek könnyebb megértésére egyes, a Nap mozgásával kapcsolatos fogalmakat kell felemlítenünk. A Nap, mint ismeretes, az állócsillagok között mozog periódusosán. Kiindulópontnak a földpálya napközelpontját (perihéliumát) választják.

Két egymásután következő perihélium közötti időtartam az év és ez a napi időnek alapja. A Nap mozgásának közvetlen megfigyelése nem ad egyenletes időmértéket a földpálya elliptikus volta miatt. A csillagászok, hogy egyenletes időt kaphassanak, az ú. n. középnappal számolnak, melynek megfelelő Nap-elméletben; ekliptika helyett az ekvátorban mozog egyenletes sebességgel. Ezzel tehát egyenletes időskálát kaphatunk.

Ha a bolygók mozgására is tekintettel vagyunk, a szigorú értelemben vett egyenletességet még jobban megközelítjük. A két csillagászati időskála közül az utóbbi megbízhatóbb, mert ennél csak a vonzási törvény érvényességét kell elfogadnunk, míg a csillagidőnél fel kellett tenni a Föld tömegeloszlása változatlan, továbbá különleges erők felléptét kizártuk. Ez azonban a tapasztalattal nem egyező.

A földrengés tömegáthelyezéssel kapcsolatos, nemkülönben az árapály is. Ezek hatása a Föld forgási tengelyére nem mondható teljesen ismertnek. A tengerfenékre gyakorolt dagálysurlódás a Nap-Föld-Hold-rendszer összenergiáját csökkenti, amiből szintén ismeretlen mértékű hatás adódik a csillagnap hosszára.

Mindezeket összefoglalva, mondhatjuk, hogy a Nap mozgásán alapuló napi idő jobban megfelel azoknak a követelményeknek, melyeket egyenletes időskálával szemben támasztunk, mint a csillagidő. A napi idő periódusa egy év lévén, áthidalására rövidperiódusú „órára” van szükségünk.

Nem alkalmas erre sem az ingaóra, mert ez rázkódásra és a nehézségi erő változására érzékeny, sem a Föld tengelykörüli forgása az előbb említettek miatt. Talán az ismertetett kvarcóra alkalmas lesz erre, ami sok homályos, főleg geofizikai problémát fog megoldani.

A csillagászat és fizika ilyen szerencsés együttműködéséből sikerül talán még a sokat vitatott Merkur-perihélium mozgásra is értékes választ adni, mert abban is, mint sok korszerű tudományos kérdésben, döntő szerepet játszik az idő, melynek egyenletes és pontos mérése csak a legújabb időkben felfedezett piezoelektromos hatáson alapuló rezgő kvarccal vált lehetővé.

Dr. Tolmár Gyula.