Esztergom, július 21.
Egyházi körökből terjedt el vasárnap a hír a Vatikán és Prága meggyezésének legújabb fordulatáról, amely rendkívüli fontosságánál fogva behatóan, foglalkoztatja a legilletékesebb tényezőket. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint arról, hogy a Vatikán felkérte az érdekelt katolikus magyar egyházfőket: vonják vissza a csehszlovák állam ellen indított pereiket.

Csehszlovákiának legújabban sikerült a Vatikánnál olyan irányba terelni a tárgyalásokat, hogy ezeknek eredményeképpen rövid időn belül pápai bulla ismerné el a trianoni határon túl esett területek fölött gyakorolt magyar egyházi joghatóság és tulajdonjog megszűnését.

Ez a döntés a jelenlegi helyzet szentesítését jelentené, mivel azonban kétségtelenül magyar egyházi tulajdonokról, végeredményben tehát magyar királyi adományokról van szó, természetes, hogy a döntés nemcsak az egyházat, hanem az államot is a legmesszebbmenőleg érinti. A Vatikán, hír szerint a Csehszlovákiával létrejött megegyezésre hivatkozva kérte most azoknak a pereknek a visszavonását, amelyeknek a magyar egyházmegyék és egyházfők indítottak a csehszlovák állam ellen tulajdonjogaiknak és joghatóságuknak érvényesítésére.

E percek eredménye elé a magyar közvélemény bizalommal és együttérzéssel tekintett. Annál nagyobb feltűnést fog tehát most kelteni a perek visszavonására irányuló római kívánság. Az illetékes tényezők ezt a kívánságot nem találják teljesíthetőnek, vagy legalább is megfelelő feltételeket kívánnak szabni, amelyekkel biztosíthatják a magyar érdekeket.

E feltételek közé tartozik minden körülmények között a magyar egyházmegyéknek, egyházfőknek, egyházi intézményeknek kártalanítása, szlovákiai magyar püspökség felállítása a határon túlesett bencés-rendnek közvetlenül a pápa fennhatósága alá való rendelése. Az illetékes tényezők ezekhez a feltételekhez minden körülmények között ragaszkodnak és tekintettel a kockán forgó nagy magyar érdekekre, minden oldalról érdeklődéssel tekintenek e fontos kérdés megoldása elé.