Deák Ferenc duplafedelű aranyóráját egy barna ruhás tolvaj ellopta a parlamenti múzeumból.
Az aranylánc, amelyről az órát leszakította, a Deák-szoba asztalán maradt

Szombaton délelőtt lótás futás támadt a parlamenti múzeumban, amelyet ötezren látogattak meg a Szent Isván-hét alatt. Senki sem tudta az izgalom okát, feszült csend támadt, amelyet egyszerre csak egy energikus parancsoló hang szakított meg:
- Zárják le rögtön az összes kapukat! Senki sem távozhat!

A parlamenti múzeum látogatói nem tudták, mi a szokatlan intézkedés célja, és a külföldieket vezető angol, francia, olasz és német tolmácsok pedig nem is fordították le ezt a parancsot és zavartalanul magyarázták tovább a magyar történelemnek a parlamentben összegyűjtött ereklyéit, a világhírű magyar államférfiak szobáit, a bútorokat, képeket, könyveket, karikatúrákat, amelyek a távolabbi vagy közelmúlt politikájának egy-egy kiváló szereplőjére emlékeztetnek.

A külföldi vendégeket különösen érdekelte az Apponyi-terem sok relikviája, hiszen mindenki hallott vagy olvasott az elmúlt években a magyar nemzet great old man-jéről.

A Deák-szobának is sok nézője akadt.

Az egyik asztalon félig elszívott szivar, még a hamu is ott van mellette, ahogy Deák Ferenc élete utolsó napján leverte a hamutartóba...A Cabanes szivar maradványa- ezt a szivart külön gyártották Deák Ferenc számára- ott fekszik most is, mintha várná, hogy rágyújtson az, aki több mint félszázad előtt szívta...A zavart és idegességet, amely végigfutott a parlamenti múzeumon, már nem lehet titkolni az idegenek előtt.
-   Mi az? Mi történt?- tudakolják egyszerre három nyelven és mindenkit megdöbbent a válasz:
- Valaki ellopta Deák Ferenc arany zsebóráját, amely ott feküdt az asztalán egy darabka szarvasbőrön...
Van, aki váltig erősítgeti, hogy az óra tegnap délután még ott volt és egy teremőr azt mondja, hogy szombaton délelőtt tizenegy órakor is még ott feküdt a régi művű tömör, masszív, duplafedelű aranyóra a helyén, láncostól együtt, érintetlenül.
-   Biztosan emlékszem rá, hogy ott volt...-mondja sápadtan.-Most háromnegyed tizenkettő van...
egy félórán belül történhetett a lopás..Két detektív, aki állandóan szolgálatot teljesít a parlament épületében, ott sürgölődik Deák Ferenc meglopott szobájának bútorai között, dísz sisakos teremőrök, karszalagos idegenvezetők, régi parlamenti altisztek álldogálnak vagy futkosnak ide-oda tanácstalanul... A detektívek a főkapitányságra telefonálnak és jelentik a lopást.

A gyanú egy sötétbarna ruhás emberre irányul, aki feltűnő kíváncsisággal tudakolta, hogy vasárnap is nyitva van-e a parlament múzeuma közönség részére. Ezt a barna ruhás férfit kutatják mindenütt, de hiába zárták le a kapukat, úgy látszik, még a lopás felfedezése előtt kijutott az épületből.

Tízpercen belül megérkeznek a főkapitányság lopási ügyekkel foglalkozó csoportjának detektívjei. Ujjlenyomatokat vesznek észre Deák Ferenc aranyláncán, amely ugyancsak ott fekszik a szarvasbőrön. A tolvaj erőszakkal szakította le a történelmi nevezetességű aranyórát erről a vékony, régi fazonú sodrott aranyláncról, amelyet Deák Ferenc állandóan hordott. Itt van minden képen, amely a haza bölcséről készült.. Ezt a láncot a vakmerő tolvaj nem merte magával vinni.

A nyomozó detektívek szerint a lopást úgy követte el, hogy egy óvatlan pillanatban átbújt a Deák-szobát a közönségtől elválasztó kötél alatt, az asztal fölé hajolt, az egyik kezével lenyomta a láncot az asztal lapjához és a másikkal leszakította az aranyórát.

Mindenki, aki ott volt a lopás felfedezését követő percekben és a rendőri nyomozás első negyedórája alatt, úgy érezi, hogy véletlen jelenléte öt is gyanúba sodorja.
- Talán meg is motoznak bennünket? -kérdezi egy hölgy és aki nem szól, annak is ez a kérdés ül az arcán.
A detektívek és a parlamenti altisztek azonban a legnagyobb tapintattal jártak el, ezt a modort mindenki csak dicsérheti, akit a lopás felfedezésének kínos pillanata a parlamenti múzeumban ért.

Miután a nyomozó detektívek pontosan tájékozódtak arról, hogy milyen körülmények között történhetett a lopás, a kapukat ismét kinyitották és a közönség akadálytalanul távozhat. Ekkor már a parlament személyzetének körében a megdöbbenést a reménykedés váltja fel.
- Nem tudom, értesítik-e a házelnököt? Talán nem lesz rá szükség...Talán gyorsan kézre kerül a tolvaj?...- mondja az egyik altiszt.
Fájdalom, ez a remény vasárnap estig nem teljesült, a rendőrség Deák Ferenc aranyórájának tolvaját a lelkiismeretes nyomozás ellenére sem tudta eddig megtalálni.