A téli évszaknak ezt a két gyönyörű időjárási jelenségét sokan összetévesztik, vagy kérdésekkel ostromolják a meteorológust, hogy a két fogalom között vajjon mi a különbség. Mind a két tünemény lényege, hogy a levegő vízpárái hideg tárgyakon jégbevonatot hoznak létre. Mégis keletkezési körülményeik közt lényeges eltérés van, ami gyakorlati jelentőségükben is erősen mutatkozik.

Az első alapvető különbség dér és zúzmara között, hogy a dér csakis derült és csendes időben, a zúzmara ellenben erős ködben és élénken mozgó levegőben keletkezik. Ebből származik a másik fontos eltérés is, nevezetesen az, hogy a dér mindig igen szerény mennyiségű jégkiválás, a zúzmara viszont gyakran óriási tömegekben rakódik le.

A harmadik feltűnő különbség, hogy a dér napszakos jelenség, amely majdnem mindig csak a csendes, felhőtlen éjszakák végefelé, a hajnali órákban keletkezik. A zúzmaraképződés ellenben nem napszakos, hanem az időjárási helyzettől függő folyamat: a napnak minden részében végbemegy, ha enyhe párás légtömegek érkeznek erősen lehűlt vidék fölé.

Ebből származik az a különbség, amely a kétféle jégbevonat tartóssága szempontjából mutatkozik. A dér rendszerint nagyon rövid életű jelenség, a derült csendes hajnalokon keletkezik és a felkelő Nap első sugarai máris leolvasztják. Csekély mennyisége miatt párolgás (szálladás) révén is gyorsan elenyészik a melegedni kezdő hajnali levegőben.

A zúzmara azonban nincs feltétlenül ilyen gyors pusztulásra ítélve, mert egyrészt mennyisége nagyobb szokott lenni, másrészt nincsenek olyan napszakos okok, amelyek pár óra leforgása alatt igyekeznének eltávolítani.

Zuzmaraképződéskor köd és szél uralkodik; a Nap tehát nem jelenik meg az égen és a szél is akadályozza, hogy a reggeli órákban hőemelkedés következzen be. Ezért a zúzmara gyakran napokig, sőt hetekig nehezedik a tárgyakra, közben többnyire tovább is növekedik és még félelmesebb teherré válik, mint a dér.

Ötödik különbségként kell említenünk, hogy a két jelenség évszakos fellépése is eltérő. Zúzmara csak a legkeményebb téli hónapokban, decemberben, januárban, esetleg még februárban van nálunk napirenden.

A dér ellenben, mivel csak a hideg hajnalok rövid ideig tartó jelensége, kifejlődhetik az évnek igen nagy részében, kora ősztől egészen a tavasz legvégéig minden olyan alkalommal; amikor az időjárás alkalmas reá, sőt az ország egyes vidékein nyáron is előfordult már. A zuzmara tehát évszakilag szigorúbban elhatárolt és ritkább jelenség.