Párizs, december 8.
Laval és Sir Samuel Hoare egész vasárnap tárgyaltak egymással és délután 6 órakor elvi megállapodás jött létre, az olasz-abesszín háború befejezése tervére vonatkozólag. A tervet nyomban közölték Cerutti olasz nagykövettel és megtáviratozták Rómába, ahonnan az olasz kormány állásfoglalását várják. Lehet, hogy Mussolini már a szenátus hétfői ülésén foglalkozni fog a legújabb angol-francia javaslattal, esetleg a képviselőház keddi ülésén ismerteti Olaszország állásfoglalását.

Csütörtökig mindenesetre eldől, hogy a december 12-én összeülő tizennyolcas szankciós bizottságra milyen feladat vár: a petróleumkiviteli tilalom elrendezése, vagy olyan halasztó határozat, amely Mussolini kedvező válasza esetén időt enged a diplomáciai tanácskozások folytatására?

A legutolsó angol-francia javaslat, amelyet a New-York Herald vasárnap esti párizsi kiadása Olaszországhoz intézett ultimátumának nevez, figyelembe veszi Olaszország, Abesszínia és a Népszövetség szempontjait bizonyos mértékben, de ezen túlmenő jelentősége, hogy teljes és szoros együttműködést jelent az elkövetkező hetek nemzetközi politikájában Anglia és Franciaország között.

Párizsban remélik, hogy a szankciós bizottság december 12-i ülésére való tekintettel Mussolini hajlandó lesz a Laval-Hoare-tervet legalább általános tárgyalási alapul elfogadni, bár nem titkolják, hogy az olasz miniszterelnök szombati beszéde általános csalódást váltott ki.

A vasárnapi lapok sajnálkozásuknak adtak kifejezést a fölött, hogy amikor Laval és Hoare Párizsban tanácskoztak, Mussolini olyan szavakat használt, amelyeket szerencséseknek nevezni nem lehet.

Mussolini beszéde úgy Párizsban, mint Londonban visszatetszést keltett – írja a Petit Parisien. – Pertinax megállapítja az Echo de Parisban, hogy Mussolininak a francia és angol követ előtt hangoztatott békülékeny kijelentései teljesen ellentétben állanak azzal a beszéddel, amelyet a Duce a képviselőházban tartott. Mussolini fenntartotta októberi ajánlatának maximumát, amelyet a Népszövetség egyhónapi gazdasági nyomozás után még kevésbé fogadta el.

Az Oeuvre még élesebb formában szögezi le a diplomácia felfogását:
A Duce beszéde – irja – nagy csalódást okozott s ezt a csalódást keserűen emlegetik a francia külügyminisztériumban. Mussolini kategorikus szavai végérvényesen hozzájárultak, hogy Laval és Hoare megtalálják az angol és francia külpolitika közös alapvonalát.