A hegyoldalak vitorlázásra annál alkalmasabbak, minél nagyobb a viszonylagos magasságkülönbség a gerinc teteje és az előtte elterülő síkság között, minél meredekebb a lejtő egy bizonyos kedvező, kb. 40°-ot jelentő határig és minél egyenletesebb az átmenet a sík és a lejtős rész között.

A magában álló kúpszerű hegy a legkevésbbé megfelelő, mert ez az áramlást ugyan felfelé is kitéríti, - de gyengén, kis szélességben és mértékben - de az a hegyet kétoldalt megkerüli és így nem ad jó emelőáramlást.

Vitorlázásra hosszú gerincek kellenek, melyek a reájuk merőleges irányú szélben válnak a legalkalmasabbá, előttük síksággal, vagy legalább is széles völggyel, vagy alacsonyabb dombokkal, így nagy szélességi kiterjedésükkel az örvénylést nem okozó előterep felől érkező egyenletes áramlást egész tömegében emelkedésre kényszerítik.

Világos, hogy a legkedvezőbb fekvésű az a hegyhát, melynek gerincvonala a főszélirányra merőlegesen fekszik, de oly mellékelágazásai is vannak, hogy más szélirányok esetén is található legyen közelében vitorlázható lejtő. Párhuzamosan fekvő hegyoldalak rendszerét vitorlázó szakkifejezéssel, „vitorlázó útnak” nevezzük, ezek módot adnak lejtőtől-lejtőig való siklással és ott újabb magasságnyeréssel nagy távolságok berepülésére.

E sorok írója által felkutatott egy ily vitorlázó út vezet például délnyugati szélben a budapesti Hármashatárhegyről a Csúcshegy, Nagykevély, Kiskevély, Ziribár, Hosszúhegy, Pilis-, Nagyszál-, Szanda-hegy-lejtőkön keresztül a Mátra- és a Bükk-hegység további lejtőihez, mely utat a Szanda-hegyig és Pásztóig a Cserkészrepülők már ismételten berepülték.

Néha éles gerincek leváló és tovább emelkedő kavargó (turbulens) zóna kifejődése mellett emelőáramlást keltenek a hegy szél elleni lejtője fölött is. Ily áramképet láthatunk a 8. ábrán, mely 10 m/mp sebességű szélben való állapotot tüntet fel.

A lejtők mentén tehát mint láttuk megfelelő szél esetén igen hatásos emelő áramlások keletkeznek bizonyítékául megemlítem, hogy motoros repülőgépnek is sikerült már álló légcsavarral 8 óráig repülni egyhuzamban hegygerinc előtt erős szélben!

A föld felülnének egyenlőtlenségeiből a lejtőmenti emelőszélen kívül még a levegő és a talaj súrlódása folytán is keletkezhet emelőszél. Így pl. ha valamely sík vízfelületen halad a légáramlás bozótos sík part felé, akkor a bozót fölött a levegő erősebben súrlódik a talajhoz mint a víz felett, s ott a part mentén végig örvény keletkezhet a bozót felett, amelyet a légáramlás mint valami dombhátat felfelé megkerüli (9. ábra).

A föld felszíne által keltett emelő áramlásoknak mibenlétét ha egészen tömören is, de megismertük idáig. Láttuk azt, hogy az emelő légáramnak ez a fajtája állandó, a talaj egyes alakulataihoz kötött, függ a szél irányától és természetesen erejétől is. Általában nagy teljesítményű vitorlázó repülőgépekkel 3-4, kisebb értékűekkel pedig mintegy 8 m/mp szélsebesség mellett kezdődhetik a lejtőment vitorlázás.

Rotter Lajos.