A biológiai tudományok egyik legifjabb, de immár terebélyes fává fejlődött ágának, az örökléstannak egyik legnehezebb fejezete az emberörökléstan, mert kísérletileg nem hozzáférhető. Bár már tapasztalati tényként állíthatjuk, hogy a Mendel-féle öröklési törvények az emberre is érvényesek, közvetlenül mégis alig figyelhetők meg.

Hiányzik a kísérletekhez szükséges ivadéksor, hiányoznak az azonos örökítésű (homozigóta) tiszta fajták. Az emberörökléstanban főleg analógiákra vagyunk utalva és ezért terelődött újabban a kutatók figyelme az ikrekre, melyeknek beható vizsgálata az örökléstan szempontjából is sok reménnyel kecsegtet.

Az emlősök között a többes szülés rendes jelenség és emberek között sem tartozik a legritkább kivételek közé. Nagyjában minden 90 szülésre egy kettős és minden 8000 szülésre egy hármas szülés esik. Dániában, Norvégiában, Svéd- és Finnországban a születések 1.4-1.6 %-a, Argentiniában, Görögországban, Braziliában és Kolumbiában 0.8-0.4 %-a ikerszületés.

E két adat közé iktatható be Németország 1.25 %, Franciaország 1.13 % és Olaszország szintén 1.13 %-kal; Japánban csak 150-200 születésre esik egy ikerszületés, Kokinkínában pedig csak minden 10.000-re. A többes szülésben sokan visszaütést, atavizmust látnak.

Ellenvetésül azt hozzák fel, hogy az emberszabású majmok között nem fordul elő ikerszülés. Ennek ellenére még sem vethetjük el ezt a feltevést; ha a mai emberszabású majmokat nem tekintjük az ember közvetlen ősének, a feltevés fenntartható.

Az ikerkeletkezésnek legegyszerűbb, de nem egyedüli módja az, hogy a petefészekről egyszerre levált két petesejtet külön-külön 1-1 hím csirasejt termékenyíti meg. Az így keletkezett ikreket kétpetéjű ikreknek mondjuk.

De keletkezhetnek ikrek egyetlen még meg nem termékenyített petesejtből is, még pedig úgy, hogy az éretlen petesejtből a folyamatban lévő érési oszlás során eltávozó és rendes veszendőbe menő második sarkisejt ugyanolyan nagyságú és értékű sejtté fejlődik, mint az eredeti petesejt. Ha már most ezt a második sarkisejtet és az eredeti petesejtet is megtermékenyíti egy-egy hím csirasejt, a belőlük fejlődő egyének ugyancsak kétpetéjű ikrek lesznek. Mindezt világossá teszi a szövegben közölt 2 .ábra.

Megtörténhet az is, hogy az érési osztódáson már átment, tehát érett petesejt megtermékenyül (3. ábra 2. pete) és azután ketté osztódik két külön sejtté, amelyik két külön egyénné (egypetéjű ikrekké) fejlődik.