Térjünk rá az emelkedő légáramlatokra. Ezeknek csupán két faja lehetséges, vagy függőlegesen felfelé tart az áramlás (a 3. ábra baloldali képe), vagy pedig ferde irányban emelkedik (3. ábra jobboldali képe). A függőlegesen felfelé tartó áramlás emelkedés sebessége Se, egyenlő magával az áramlás sebességével, S-sel, viszont a ferde irányban emelkedőé Sə csupán egyik összetevője S-nek, melynek vízszintes Sh sebességösszetevője is van.

Tehát a ferde irányban emelkedő légáramlás emelkedő sebessége mindig kisebb lesz, mint annak áramlási sebessége, mégpedig annál nagyobb mértékben, minél inkább hajlik az áramlás iránya a vízszintes felé.

Ha ily áramlásokba kerül siklórepülést végző mótornélküli repülőgép és az a különleges eset áll elő, hogy az emelkedő áramlás emelősebesség összetevője egyenlő, nagyságát tekintve a gép merülősebességével, akkor a gép vízszintesen fog haladni. Ha légáram emelkedő sebessége nagyobb a gép merülő sebességénél, akkor a mótornélküli repülőgép benne emelkedő pályájú repülést is végezhet, míg ha annál kisebb, úgy csupán siklásának ideje és szöge fog kedvezőbben alakulni.

A 4. ábrán szemlélhetjük a függőlegesen felfelé haladó légáramlatban sikló mótornélküli repülőgép kinematikai viszonyait. Az I. képen a szél emelkedő sebessége egyenlő a gép siklásból eredő merülő sebességével. A térbeli tényleges elmozdulás R a siklás sebességének V-nek és a szél sebességének, Sə-nek vektoriális eredője lesz, ezt a repülés eredő sebességének is nevezhetjük, mely ebben a különleges esetben egyenlő úgy a siklás vízszintes sebességével, mint a talajhoz viszonyított haladás sebességével is és vízszintes pályájú repülést eredményez.

Itt is felhívom a figyelmet arra, hogy – mint az ábrákon is látható és az előbb említett lejtőn való gördülő jármű analógjából is következik – a gép dacára annak, hogy vízszintes irányban halad tova, a térbeli helyzetét illetőleg a siklásnak megfelelő állásban van és a vitorlázó repülés úgy a most leírt, valamint minden még ezután ismertetendő esetében ez a térbeli helyzet sohasem változik, még emelkedő repüléskor sem, éppúgy mint a felfelé haladó felvonó szekrényében ferde pályán lefelé gördülő kocsi hosszanti helyzete sem változott meg a felvonó mozgása közben.

Az ábra II. képén ugyancsak függőlegesen felfelé haladó légáramlatban vitorlázó gépet tüntettem fel abban az esetben, amikor a szél emelkedő sebessége nagyobb, mint a siklás merülősebessége. A repülés eredősebessége itt már emelkedő irányt mutat, az emelkedés eredősebessége E pedig abszolút értékre nézve egyenlő a szél emelkedő sebességének Se-nek és a siklás merülő sebességének, Vm-nek különbségével. A haladás sebessége itt is egyenlő a siklás vízszintes sebességével.

Ezek szerint függőlegesen emelkedő légáramlásban, ha annak sebessége egy bizonyos legkisebb értéket, vagyis a vitorlázó gép merülő sebességét eléri vagy túllépi, lehetséges vitorlázó repülés. A vitorlázó repülés haladó sebessége itt a talajhoz viszonyítva bármely irányban repülve ugyanakkora, mint mikor mozdulatlan levegőben siklórepüléssel halad a gép.