A királygyilkos bűntársai nem budapesti lakosok, sőt még átmenetileg sem éltek Budapesten vagy Magyarországon!

Ezt állapította meg a főkapitányság nyomozása

A főkapitányság politikai osztálya a Marseilleben elkövetett borzalmas királygyilkosság nyomozásába akkor kapcsolódott bele, amikor a gyilkos zsebében a budapesti cseh konzulátus által kiállított 185.744. számú útlevelet találtak. Miután megállapítást nyert, hogy ez az útlevél hamis és eredetije Majersky Johanna budapesti nevelőnő tulajdona, a rendőrség beidézte és részletesen kihallgatta azt a nőt, akiről teljes-bizonysággal kiderült, hogy sem a gyilkossal, sem bűntársaival, sem pedig bármiféle külföldi terrorista szervezettel kapcsolatban nem állhatott.

A rendőrség nyomozásának újabb fordulatot adott azután az a külföldi hír, amely szerint Ivor Rajcsin, aki Benes névre és Zvonimir Pospisil, aki Novák névre hamisított cseh útlevelet használt.
Állítólag budapesti lakosoknak mondották magukat és hogy a lausannei Unio szállodában megszállott gyanúsítottak bejelentőlapján lakóhelyül ugyancsak Budapest volt feltüntetve. Éppen ezért a rendőrség nemcsak az után nyomozott, vajon az ál Benes és az ál Novák budapesti lakosok-e, hanem azt is nyomozás tárgyává tette, hogy a lousannei jelentés szerint 1904-ben Szabadkán született Sever József, az 1906-ban Fiuméba született Bombay János és az 1908-ban született Ingar István laktak-e valaha is Budapesten. A politikai osztálynyomozása azzal az eredménnyel járt, hogy ezek a gyanúsítottak sohasem voltak budapestiek, sőt átmenetileg sem éltek sem Budapesten, sem Magyarországon és a határrendőrség adatai szerint sohasem lépték át a magyar határt.

Nyilvánvaló ebből, hogy a lausannei bejelentőlapokon szereplő adatok hamisak és hamis a francia rendőség által letartóztatott Rajcsin Ivornak és Popisil Zvonimirnak az a vallomása is, hogy ők a magyar hatóságok által kiállított útlevél birtokában voltak. Ha magyar útlevelük volt, ez csak hamis lehet, amint hogy a cseh nyomozás hamisnak állítja be a náluk talált csehszlovák útlevelet.

Hogyan jutott a gyilkos egy budapesti nevelőnő útlevélének birtokába?
Újságírónk részletes különnyomozást folytatott arra vonatkozólag, hogy kicsoda Majersky Johanna,
akinek a gyilkos útlevelével azonos száma volt? Megállapítottuk, hogy ötvenhárom éves tanítónői oklevele van, német anyanyelvű és csehszlovák állampolgár, mert a jelenleg Csehszlovákiához tartozó Aussigban született.

Majersky Johanna huszonnégy év óta él mint nevelőnő Magyarországon, és azoknál a családoknál, ahol alkalmazásban volt, a legnagyobb elismeréssel beszélnek róla. Budapestre Miskolcról került, ahol tíz évig Fodor bankigazgatónak, a kereskedelmi és iparkamara alelnökének gyermekeit nevelte. Öt éven át dr. Lengyel Árpád orvosnál volt alkalmazásban, majd Kelemen József ügyvédhez Pest vármegye tiszteletbeli főügyészéhez került. Innen egy fél év mulva Sági Ödön tengerészkapitányhoz távozott és most is ott van.

Ságiék, amikor Majersky Johannát meglátogattuk, nem tartózkodtak Szent Domokos uccai lakásukon, mert Sági a Budapest nevű tengerjáró gőzössel hosszabb földközitengeri útra indult. A házias kinézésű, tipikusan szász nevelőnő egészen kétségbe van esve, hogy neve kapcsolatba került a marseillei királytragédiával.

- Szerdán-mondja-egy úr jött hozzám a cseh konzulátusról és azt mondta, adjam oda az útlevelet, mert valamit meg akarnak állapítani.
- Én az útlevelet, amelyet két év előtt váltottam ki, nyomban átadtam és azóta egy perc nyugtom sincs. Beidéztek a rendőrségre, a konzulátuson is jártam, itt meg egyre keresnek külföldi újságírók, meg mások is, hogy részleteket tudjanak meg tőlem. Pedig én igazán nem tudok semmit!
Borzasztó..borzasztó, hogy a királygyilkos az én útlevelemet használta. Amikor 1932-ben új útlevelet állított ki számomra a konzulátus, a régit, amely tízéves volt, ott kellett hagynom Ennek az útlevélnek minden lapja tele volt vízumokkal és más hatósági bejegyzésekkel, mert hiszen tíz év alatt azokkal a családokkal, amelyeknél állásban voltam. Svájcban, Tátrában és más külföldi helyeken is jártam, azután pedig néha Aussigba is hazalátogattam. Tegnap a követség kérésemre új útlevelet állított ki, mert külföldi állampolgár vagyok és útlevél nélkül nem lehetek Magyarországon.

Megkérdeztük Majersky Johannát, hogy a régi útlevélben nem jegyezte-e fel egyik gazdájánál, Kelemen József ügyvédjének a nevét és a címét és vajon nem lehetséges-e, hogy a királygyilkos Petrus Kelemen, aki az ő régi útlevelének birtokába jutott és akit valódi nevén Rudolf Nebuck -nak hívnak, ezért használta a Petrus Kelemen álnevet?

Majerszky Johanna a kezét tördeli és nem tud határozott választ adni. Könnyek csillognak a szemében és egyre csak azt hajtogatja:
- Istenem, Istenem, mivel érdemeltem én ezt meg?...
Újságírónk Majersky Johanna két volt gazdájával, Lengyel Árpád orvossal és Kelemen József ügyvéddel, akik egyértelműleg kijelentették, hogy a nevelőnő rendes, csendes, jólelkű, kötelességtudó asszony, akivel meg voltak elégedve. Mindketten kizártnak tartják, hogy összeköttetésben állhatott volna bárkivel is, akinek politikához, emigrációhoz vagy pláne gyilkossághoz köze lehetne.

Majersky Johanna útlevélével kapcsolatban most már csak egyetlen kérdés vár tisztázásra az, hogy amikor a csehszlovák konzulátus bevonta a régi útlevelet, ráütött-e az Érvénytelen pecsétet és hogy ez az útlevél jelenleg megvan-e a konzulátus irattárban.

A,,Pavelics” terrorszevezetnek és az ,,Ustasa” tagjainak sohasem volt táboruk Jankapusztán!
Nagykanizsa, október 14.

Közel a magyar-jugoszláv határhoz, ahol a horvát emigránsok éjnek idején gyakran átszökdöstek,
fekszik Jankapuszta, amelynek neve most oly sűrűn szerepel a világsajtóban. Azt írják, hogy itt emigránstábor van, amelyet a magyar kormány megtűr és hogy a marseillei királygyilkosok innen indultak el a borzalmas gaztett végrehajtására.

Tudósítónk kiment Jankapusztára, hogy megállapítsa, vajon mi igaz ezekből a híresztelésekből? Mindenekelőtt leszögezzük, hogy Jankapusztán emigránstábor nincs és nem is volt.
Csupán horvát gazdák béreltek itt földet, amelyet horvát munkásokkal műveltek meg, de ezek nem voltak tagjai sem a Pavelics sem az Ustasa nevű horvát emigráns szervezeteknek. A hatóságok egy ideig nem is tudták, hogy Jankapusztán horvát emigránsok dolgoznak, de amikor az a kormány tudomására jutott, egész Jankapusztát rendőri felügyelet alá helyezték.

Most egyetlen horvát emigráns sincs Jankapusztán, mert a kormány ez év márciusában kiutasította az ott élő horvátokat és ezzel az egész bérlet, amelyet rosszakaratú külföldi lapok emigránstábornak kereszteltek, véglegesen megszűnt. A jankapusztai bérletet tehát még csak a varasdi táborral sem lehet összehasonlítani, ahol Doollfus kancellár meggyilkolása után az Ausztriából menekülő horogkeresztesek találtak menedéket...