A magyar részvényjog a régi német törvény másolata
A német kereskedelmi törvényt azóta alaposan megreformálták, a magyar maradt a régi. A nemzeti szocializmus a német részvényjognak most újabb alapos reformját készíti elő, amelyben természetesen nyoma sincs a legutóbbi időben tökéletesen elfűrészelt párttudós Gottfried Feder radikális és zavaros tanainak, de annál nyomatékosabban fog a jelek szerint érvényesülni két elv: az egyik a teljes publicitás és mérlegvalódiság elve, amely az angol joggyakorlatból nyomul a kontinensen is egyre erőteljesebben az előtérbe, a másik a kisrészvényesek érdekeinek és jogainak a védelme.
A publicitás, a teljes nyilvánosság elve, amint ez Angliában érvényesül, azt jelenti, hogy nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, részvénytársaságok, szövetkezetek üzletvitele valóban a teljes nyilvánosság előtt történjék, a nyilvánosság ellenőrözése mellett, mert csak így lehetséges a nagytömegek takarékossága révén keletkező tőkéket a termelő munkába átvezetni.
A mérlegvalódiság elvét pedig független és kifogástalan könyvszakértők, az angol gazdasági életben uralkodó szerepet játszó chartered accountants kötelező ellenőrzése s az a könyörtelen szigorúság biztosítja, amellyel az angol bíróság a börtönbe kergeti azokat az urakat, akik a közönség bizalmával visszaéltek.
Ez a két elv, a kisrészvényesek érdekeinek egyidejű törvényes és bírói védelmével egyre mélyebben nyomul a nyugati világ gondolkodásába a legutóbbi évek botrányai után már csak rövid idő kérdése, hogy a francia jogrendben is érvényesüljön, s ez az irányzat a jellegzetes vonása a neokapitalizmusnak, amely az olasz és a német gazdasági élet háború utáni megrázkódtatásának a nyomában már intézményesen is kezd kialakulni.
Nem egyéb ez a mozgalom, mint megelőzése súlyosabb, forradalmi átalakulásoknak, levezetése annak a belső feszültségnek, amely az európai kispolgárság lelki életében a nagy csalódások, félrevezetések és elszegényedés következtében beállott. A részvényjog reformja lélektani szempontból párhuzamos a keleteurópai földreformokkal és telepítésekkel, mindkettő egy-egy nagy társadalmi réteg belső elégületlenségét kívánja megszüntetni, az első a parasztságét, a másik a kispolgárságét s azért volna kívánatos a magyar részvényjog időszerű reformjának a végrehajtása éppen a kapitalista rend s a nagytőke érdekében.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!