Egészen másként áll a helyzet Belgiumban, ahol szintén a nyugateurópai időszámítás van érvényben. Belgium keleti részében, tehát például Lüttichben több mint 20 perccel siet a világosság Londonnal szemben, tehát március 21-én Lüttichben nem 6 órakor nyugszik le a Nap, hanem körülbelül 5 óra 40 perckor.

Lüttich és Írország között a különbség egy óra, Írországban mindig egy órával hosszabb a délutáni világosság, mint Belgium keleti részében. Kisebb mértékben fennáll ez a törvényszerűség Belgium egész területére és azt mondhatjuk, hogy Belgiumra nézve a zónaidőszámítás bevezetése a délutáni világosság szempontjából hátrányos.

Még szélsőségesebb különbségek vannak a középeurópai idő zónájában. E zóna középvonalához a nagyvárosok közül Prága van legközelebb. Tőle például Svájc egész területe nyugatra esik, tehát egész Svájc területén későbben nyugszik le a Nap, holott az óra azonosan jár a prágaival. Prágában március 21-én körülbelül 6 órakor nyugszik le a Nap, de Genfben, mely tőle mintegy 9 fokkal esik nyugatra tehát egész 6 óra 36 perckor.

Magyarország egész területe keletre esik Prágától, tehát egész területén korábban nyugszik le a Nap, mint a középeurópai idő középvonalában. Debrecen például 7 fokkal van keletre a 15. foktól, tehát minden fokra 4 percet számítva, körülbelül 28 perccel nyugszik le a Nap korábban.

Így Genf és Debrecen között 64 perc a különbség. Genfben ugyanazon óraállás mellett mindig 64 perccel későbben nyugszik le a Nap, tehát 64 perccel hosszabb a délután, mint Debrecenben. Békében a történelmi Magyarország területén még nagyobbak voltak a különbségek a még inkább keletre fekvő Erdély miatt: Brassóban kb. 80 perccel volt a délutáni világosság mindennap rövidebb, mint Genfben.

Anglia tehát, mely nyugatra esik a zóna középvonalától, kedvező helyzetben van Belgiummal szemben, mely keletre esik tőle. Svájc, de ugyanúgy Nyugat-Németország, Nyugat-Itália kedvező helyzetben vannak Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, mert nyugatra vannak a középeurópai zóna délkörétől, míg Magyarország és Lengyelország keletre esik.

Anglia Belgiummal szemben, Svájc Magyarországgal szemben az állandó nyári időszámítás kedvező helyzetében van külön nyári időszámítás nélkül is. Belgiumban délután 6 órakor mindig sötétebb van, mint Angliában délután 6 órakor, Magyarországon délután ugyanígy mindig sötétebb van, mint Svájcban.

Anglia és Svájc a zónaidőrendszer haszonélvezői, Belgium és Magyarország a zónaidőrendszer adófizetői. A zónaidőrendszernek tehát a maga rendkívül értékes előnyei mellett lényeges hátrányai is vannak és például Magyarország a délutáni világosság elvesztésével tehát a korai sötétséggel, továbbá a mesterséges világítás nem csekély többköltségével a zónaidőrendszer állandó adófizetője.

Angliában és Svájcban nyári időszámítás nélkül is majdnem olyan hosszúak a délutánok, mint Magyarországon volnának a nyári időszámítással. A kultúrnépek nagy világosságéhségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy Anglia is, Svájc is e kedvező helyzetük dacára a nyári időszámítást is rendszeresítették.

Most már elképzelhetjük, hogy mennyre sajnál egy angol vagy svájci kultúrember bennünket, ha arra gondol, hogy Magyarországon nyáron - ahol nincs nyári időszámítás - mindennap majdnem két órával van korábban sötét, mint Angliában vagy Svájcban, ahol nyári időszámítás is van.

Ha a fenti törvényszerűséget általánosítani akarjuk, azt mondhatjuk, hogy minden zónakörzet területének a zóna középvonalától nyugatra eső részei világosságban nyernek, a keleti területek világosságban veszítenek Magyarország és még inkább Lengyelország a középeurópai körzetnek keleti részéhez tartozik, tehát világosságot veszít, Svájc a nyugati részhez tartozik, tehát világosságot nyer.

Románia, valamint Bulgária a keleteurópai idő délkörétől nyugatra esik, tehát a zónaidőszámítás Romániára és Bulgáriára is kedvező.

Időszerű tehát, hogy a zónaidőrendszerhez tartozandóságunk kérdését felülvizsgáljuk.