E komor hangzású japán szó. Busido, férfibecsületet jelent, a japán lovag, a szamuráj tiszta pajzsát, de jelenti, a mai értelemben, a nemzeti becsületet is, a harci dicsőség szomját, a soha meg nem hátráló hősiességet, s a mérhetetlen gőgöt, mely a japán győzelmek és hódítások mögül fenyegető felhőként elborítja a Távol Kelet világát.

A japán imperializmus mögött durva és anyagias erők is rejtőznek, évente egymillió lélekkel szaporodása egy keleti népnek amely ezer éven át gyermekkitétellel tartotta fenn a lakosság és a kopár talajon termelt élelmiszerek kínos egyensúlyát, a mohó és mértéktelen nagykapitalizmus nyereségszomja, de a japán hódításvágy legfőbb szellemi motora mégis a busido, a kalandra, kincsre és uralomra törő nemzeti becsvágy.

Végső célja Japánnak az európai hódítók kiszorítása Ázsia földjéről, de az ázsiai piacokról is. Nem Szibéria és Mongólia fagyos rónái csalogatják a japán ármádiát, hanem Kína mérhetetlen erőforrásai, a holland és angol gyarmatvilág dús kincsei. Damokles kardja ódon fahüvelyben nyugvó széles japán szablya alakját öltötte fel e szablya sötét árnyéka vetül fel ma a trópikus égboltra a szingaporei kikötő fölött, ahol Ő Brit Felsége „Kent” nevű csatahajója fedélzetén angol admirálisok, Allenby tábornagy s a holland gyarmati hadsereg vezérkari főnöke tanácskoznak a japán veszedelemről.

Mily mérhetetlen vérpatakot fakaszt fel e szablya, mielőtt szúrágta hüvelyébe visszakerülne? Mennyi pénz merül el e háborús készülődések feneketlen torkában, pénz, amellyel milliók életét lehetne megmenteni és meghosszabbítani. Egymilliárd pengő a japán költségvetés ezévi hiánya, ennyibe került a mandsúriai hadjárat. Másik milliárdba kerül a szingaporei hadikikötő építése, s hány milliárd fogja még követni ezt az első kettőt?