Az értékes statisztikai évkönyvben, amelynek legujabb kötete az 1933 évre most jelent meg Illyefalvi I. Lajos dr., a kiváló tudós szerkesztésében, mintegy keresztmetszetét találjuk a magyar főváros egész életműködésének. Részletes adatokat közöl Budapest idegenforgalmáról is.

Nem első ízben, de ezúttal teljes pontossággal állapítja meg a statisztika, hogy fővárosunk idegenforgalma 1929 és 1932 között egyre kisebb lett. Míg 1929-ben az idegenek 856.000 éjszakát töltöttek a pesti szállodákban, addig 1932-ben ez a szám 528.000 szállodai éjszakára zsugorodott össze. Többen vitatták, hogy az adatfelvételnek ez a módja nem tekinthető kifogástalannak, mert főleg a vidékről érkező látogatók, ami idegenforgalmunk zömét teszi, rosszabb gazdasági viszonyok folytán nem keresik fel a szállodákat, hanem fővárosi rokonaiknál, tehát magánlakásokban szállanak meg és így kiesnek a statisztikai ellenőrzés alól.

A három éves átlagból kitűnik, hogy Olaszországból egyre többen utaznak ide, kilencezerről tizenkilencezerre emelkedett az ideérkezett olaszok száma és meglepő, hogy 1929-től 1932-ig évi 3000 fővel nőtt a francia vendégek száma is. A külföldiek budapesti látogatása azonban statisztikailag erőteljes javulást mutat a vidéki érkezésekkel szemben.

Amíg ugyanis 1929-ben az idegenforgalom 48 százaléka a mai ország területéről származott és a külföldiekre 52 százalék jutott, addig 1932-ben a Budapestet látogató idegenek 59 százaléka volt a külföldi és csak 41 százaléka belföldi. Ha tehát a főváros idegenforgalma abszolut számokban vissza is esett, mégis a nagyobb értéket képviselő külföldről ideirányuló idegenforgalom relatíve jelentősen emelkedett.

Mint minden világvárosnak, Budapestnek is megvan a maga idegeneket vonzó hatóköre, ez a földrajzi terület, ahonnan az idegen látogatások legnagyobb részét kapja. Elméletileg a nagy városnak a hatókör középpontjában kellene állania, valóságban azonban ez csak Londonnál és Párisnál van így. Minél inkább keletebbre haladunk Európában, annál jobban megnő az illető metropolis iránti érdeklődés területe – keleti irányból.

Már Bécs idegenforgalmi kimutatásaiban is tapasztaljuk ezt, de még erősebben jelentkezik ez az egyenlőtlen rádius Budapestnél. A főváros, mely a mai Magyarország kelet-nyugati tengelyének nagyjából a közepén fekszik, nem egyforma számú látogatót kap Sopronból és Nyíregyházáról, amelyek pedig csaknem egyenlő távolságra vannak Budapesttől és lélekszámuk sem nagyon különböző. Nyíregyházáról csaknem kétszerannyian keresik fel a fővárost, mint a nyugati fekvésű Sopronból. Nagy vonalakban a Dunától nyugatra eső területekről mindössze 60.000, míg a Duna balpartjáról 161 ezer látogató kereste fel Budapestet.