Genf, december 9.
A szombati nagy ülés után Genfnek lázas vasárnapja volt. Kánya magyar külügyminiszter Aloisi báró olasz főmegbízottal tanácskozott, Laval francia külügyminiszter pedig a kisántánt delegációival folytatott megbeszéléseket. Azután Aloisi és Laval ültek össze, de hogy ezeknek a tanácskozásoknak mi az eredménye, arról egymásnak ellentmondó hírek vannak forgalomban. Az egyik verzió szerint, amely a francia delegáció köréből származik, küszöbön áll egy mindkét félre kielégítő megoldás. És a megoldás Jugoszláviának is elégtételül szolgálhatna és nem sértené önérzetében Magyarországot.

Más hírek arról szólnak, hogy hétfőn a kisantant delegációja rendkívül éles támadásra készül Magyarország ellen, hogy kiköszörülje azt a csorbát, amelyet a szombati tanácsülésen szenvedett. Titulescu és Jeftics indulnak rohamra Magyarország ellen ás állítólag olyan bizonyítékokat akarnak bemutatni, amelyek eddig még nem szerepeltek a népszövetség tanácsa előtt.

Természetesen Jeftics is felszólal és a helyzet kialakulása attól függ, hogy a három külügyminiszter milyen hangnemben fog beszélni. Eckhardt válasza mérsékelt lesz, ha a kisantant nem fogja provokálni, hogy milyenek Jugoszlávia belső viszonyai és milyen lángoló az az elégedetlenség, amelyet a szerbek diktatúrája kiváltott. Ennek következtében a jugoszláv panasz hétfői tárgyalása izgalmas és meglepő fordulatot is vehet.

Azok a hírek, mint hogy ha a jugoszláv delegáció el akarná hagyni Genfet, ha nem kapja meg az általa kívánt elégtételt, eddig nem nyertek megerősítést. Viszont kétségtelen az, hogy a tanács semmi körülmények között sem fogja kimondani Magyarország felelősségét a marseillei merénylet miatt, mert az ilyen határozat kimondásához egyhangúságra van szükség.